Crystalia Pengeélen

Az Auld Inn ma estére nyílt napot hirdetett, belépés csak... akit "szép szemű" a biztonsági őr beenged. Vékony alumínium oszlopok között újszerű, vagy legalábbis frissen tisztíttatott vörös kötél húzódik kordonként. A tömegnek ezen kell először szépen libasorban kiállnia az olykor gyorsan haladó sort. Az újonnan érdeklődők csak egy része mehet be, őket lágy mosollyal engedi tovább Szép Szemű. Ez egy becenév, szír származású, kreol bőr, fekete körszakáll, sportos bőrhaj és elegáns fekete öltöny, alatta erő izom, tejet iszom. Smaragd zöld szemét fekete matt napszemüveg fedi. Az éjszaka közepén igen. Aki hepciáskodni kíván mert esetleg nem mehet be, azt egy könnyed mozdulattal áttessékeli a kordon túloldalára. Látszólag teljesen véletlenszerű, hogy ki jöhet be illetve ki nem. Akad olyan aki már járt itt, többször is, de ma este számukra is tilos a bemenet.
Crystalia, noha te is jártál már errefelé, nem egyszer, a marcona biztonsági őr téged is végignéz. A szemüveg mögül kiszalad a szemöldöke és alig láthatóan nyel egyet. Épp, hogy a víz nem verte ki. Fejével biccent és megpróbálkozik egy megnyerő mosollyal is ahogy eláll az útból. Mögötted szinte még érzed a levegő mozgását ahogy visszalép a következő elé. Megigazítja a nyakkendőjét és teszi a dolgát.
Bent a zene szolid. A diszkófények helyett a lámpák világítanak. Svédasztal, pincérek italokkal tányérokkal, több fogással. Mindenféle korosztályból vannak itt vendégek. A ruházatból ítélve szintem idnenki másra számított. Volt aki eltalálta az öltönyt és estélyit, de sok megilletődött fiatal igen kihívóan van öltözve. Őket a pincérek sé hoszteszek az épület vége felé intik, ahonnét sötétség és halk tüccögés szűrődik feléd. Ott az igazi party. Az elegánsabb vendégeket, akik tényleg kitűnnek a tömegből, őket pedig egy felfelé vezető lépcső irányába terelgetik. A lépcső tetején szivar és 1 pohár tömény várja őket. Néhány kíváncsi fiatal is kísérletet tesz a bejutásra. Egy rövid párbeszéd után ők is megkapják a fejadagjukat és bemennek az emeleti helységbe. Nagyon különös ez a mai rendezvény.
Ha egy kicsit még a földszinten időzöl, akkor felfigyelhetsz némi fennakadásra a bejáratnál. Több magasabb rangú segítő is odamegy tanácskozni.

Crystalia nem érezte magát különösebben fáradtnak, holott az egész napját –kisebb megszakításokkal, mint például evés-, az edzőteremben töltötte. Időbe telt, míg megszokta az őt körülvevő környezetet annak ellenére, hogy a Johnnyval folytatott kapcsolata alatt hónapokat töltött el a Földön. Sajgó izmainak jól esett a forró zuhany, és mialatt a samponnal vörös fürtjeit tisztította, azon gondolkozott, hogy mihez kezdjen az estéjével. Caleb erősen ajánlotta neki, hogy menjen el az [iAuld Inn[/i]be, ugyanis zártkörű esemény lesz és elég régen mozdult már ki az épületből, ahol megszállt.
Halk sóhajt hallatva lépett ki a zuhanyzóból és megszárította a haját, az után fehérneműben a szekrényéhez sétált, hogy elővegyen egy hűvös estéhez illő ruhát és percekkel később már a taxiban ült és a telefonjával babrált, amíg megérkezett a helyszínre.
Az autó kellemes dorombolása leállt, Crystalia pedig a járműből kiszállva átvette vállai fölött hosszú, tűzvörös tincseit. Meglepően hosszú sor kígyózott az épület előtt, vékony, ívelt szemöldökei magasra szaladtak, mialatt közelebb sétált. Volt benne némi félsz a bejutást illetően, de meglepően hamar kiderült, hogy mindez alaptalan volt- a biztonsági őr átengedte és utána vissza is akasztotta helyére a kissé viseletes szalagot.
- Köszönöm.- Nőies, telt érzéki hangja halkan csengett és belépett az épületbe, ami ezúttal teljesen máshogy festett az eddigiekhez képest. A svédasztalok között sétálva egy-egy megnyerőbb falatot a tányérjára tett és miután beleharapott a nyers garnélarákos falatkába, éppen, hogy nem fintorodott el. Ezzel továbbra sem lesz képes megbarátkozni annak ellenére, hogy Attilanon az étkezések jelentős részét a tenger gyümölcsei teszik ki.
A papírtálcát a többi használt mellé tette és elindult felfelé, hogy kérjen magának egy italt.

A fehér két szárnyú ajtó előtt egyenes háttal álló komornyik éppen az utolsó Whisky-t adja át Crystalia előtt. Miután becsukta a jövevény mögött az ajtót zakójába nyúl és előhúz egy nagyon régi zsebórát. Rosszallóan megingatja a fejét.
-Üdvözlöm kisasszony, elnézését kell kérnem de valami fennakadás történhetett. Némi türelmét kérném. Esetleg dohányzik? Megkínálhatom esetleg valamivel?
Fáradt idős hangja nagyon kellemes. Egyszerűen dallamos és nyugtató minden szó ami elhagyja a száját, fehérlő, pödört bajsza alól. A zsúrkocsin kihúz egy fiókot, teli s tele van szivarral, mindenféle igényes és előkelő cigarettával. Egyesével külön, díszes papírba csomagolva. Szipka is található egy egész készlet, eltérő hosszúsággal. A háttérben gyors kopogás és lágy zörgés erősödik. A folyosóról egy fiatal hölgy sietve tolja felétek a telepakolt új zsúrkocsit. Innen a lépcső tetejéről jól látszik az összegyűlt tömeg. Nem tör ki hangzavar de a nyüzsgés kezd kicsit nagy lenni.
-Megérkeztek az italok, amennyiben óhajt egyet.
Esendően előre hajol kicsit. Ezzel is elnézésedet kérve a feltartásért. Készséggel szolgálja ki igényeidet majd nagyra árja a kétszárnyú ajtót és egy elegáns kézmozdulattal beinvitál. Amennyiben dohányárúra is igényt tartasz azt a zsebében lapuló patináns öngyújtóval szívesen meggyújtja neked.
Egy hatalmas bálterem be nyílik az ajtó. A plafonról lógó hatalmas kristály csillárok és a falakon meredező lámpák lágy fénnyel borítják a vöröses termet. A fal sötét fával van burkolva derék magasságig, felette vörös kárpit húzódik. A teremben 1-2-4-6-8 és 10 fős asztalok vannak kialakítva. Mindegyik asztal ódon, díszes faragványokkal van díszítve. A sötét fa asztalokhoz jól illenek a barna bőr fotelek, kényelmes karfákkal és magas háttámlával. Mögötted az ajtón vastag hangszigetelés díszíti a két szárnyat. Amint becsukódik a kintről érkező éles csörömpölést felváltja a kellemesen búgó melengető duruzsolás. A fal mentén vitrinekké alakított hatalmas, két emelet magas könyvespolcok meredeznek. A terem végében pedig egy lengő ajtón keresztül sürögnek forognak a pincérek. A fényes parkettát vörös szőnyegek sokasága borítja, folyosókat alkotva. A látvány igen különös, hiszen a kimért idős szivarozók, vagy inkább Jacht klubb tagok, így első ránézésre, vidáman beszélgetnek az asztalukhoz szegődött enyhén kirívó öltözetű fiatal fiúkkal és lányokkal. Egy másik asztalnál két dáma folytat eszmecserét, kezükből a szipkán már csonkig égett a cigaretta, nem sokat szívtak belőle, inkább csak ég. A lengő ajtó melletti sarokban egy hatalmas háromlábú fekete zongora, fedele felnyitva, mögötte egy jóvágású fiatalember lágy muzsikát játszik, favágó ingben, farmerben és piros wesco csizmában. A kotta helyén egy pohár whisky, szájából lóg a szivar de nincs meggyújtva. Rágja a másik végét. Egy köpőtál van még a közelében. Ott végzi a maradék. Egy fiatal pincér libben el melletted, éppen italt visz az egyik asztalhoz, az öregek már kezdenek jól lenni. A pincér egy mély fejbólintással köszönt és már suhan is tovább a puha szőnyegen.

A terem kiszemelt sarkához szintén vezetett egy vörös szőnyeg. A sarok lépésről lépésre távolodott. Az elfoglalt székek, boxok és asztalok után üres helyek tűntek fel. Mintha mindig is itt lettek volna. Ha visszanézel jól láthatóan mostanra a sarokban kéne lenned de az még odébb van. Cserébe rengeteg hely húzódik még arrafelé. A legszélső asztalhoz hajol a pincér aki az előbb elsuhant melletted. Az asztaltól sietve távozik, és alig hogy elhalad maga mellett az érkező énje már teszi is le a rendelést. Látszólag felegyenesedik és ellép az asztaltól. Noha az asztalnál még mindig hajol valaki és osztja az italokat. Egy klón. Szelíd mosollyal arcán halad feléd.
-Hölgyem.
Kezdi elegánsan némi meghajlással.
-Megkínálhatom egy asztallal?
Ekkor testéből újabb klón lép ki az asztal irányéba és egy fehér ronggyal áttörli. Másik énje továbbra is teljes figyelmét szenteli neked.
-Hozhatok esetleg valamit enni?
Aki eddig asztalt törölt most egy étlapot tart feléd. Az étlapon nincsenek árak feltüntetve, hideg meleg étel egyaránt megtalálható. Koktélok, italok, mindenféle. Amennyiben igényt tartasz rá felveszik a rendelésed ha nem akkor egybe olvadnak és távoznak.
-Ha bármire szüksége van csak intsen. Hátul is van szemem.
Kacsint és távozik. Eközben a bejárati nagy ajtó két szárnya kicsapódik A kellemes alapzaj elhal egy pillanatra. Egy fekete öltönyös, kissé ingerült alak lép be rajta. Tenyerét feltartva elküldi magától a pincért. Beljebb lép és igazít öltözékén. A hatalmas ajtó lassan csukódni kezd. Először az egyik szárny majd a másik, a kilincs lenyomódik és a finom szerkezet hangtalanul zárul be. Az újonnan érkező alak nyakkendőjét igazgatva nézelődik. Miután kiszúrt sietős léptekkel közelít feléd. haját és öltöny ujját útközben igazgatja.

A pincér biccentett tudomásul véve a "rendelés". Egyenes háttal, emeltfővel és kimért léptekkel távozott...

Az idegen férfi lendülete derékba törik a váratlan megszólításra. Úgy tűnik nem tervezte be, hogy esetleg megelőzöd. Szőke szemöldöke össze szalad, homloka megráncolódik a szintén szőke hajkorona alatt. Lehunyja kék szemeit míg rendezi sorait.
-Günter.
Válaszol határozottan, ezzel zárva részéről a bemutatkozás.
-Rabolhatnám az idejét Lady Crystalia? Fontos dologról lenne szó.
Testtartása megrogy, ezzel némi alázatot mutatva az irányodba. Ahogy az egy hercegnőt megillet. Szeme rásiklik a másik székre.
-Esetleg... szabad lesz?
Pillantott ismét az ülőhelyre.

[color=black] A mellkasában kavargó kellemetlen érzés rányomta bélyegét hangulatára, gyomra szinte remegett. Nem az elfogyasztott alkohol miatt, azt a szervezete gyors lebontó képessége miatt kifejezetten jól bírta. Volt valami, ami zavarta, majdhogynem félelemmel töltötte el, de nem találta meg a konkrét okot rá, miért. Talán az kavarta fel, hogy nemrégen újra látta a Fáklyát és még nem zárta le teljesen a múltat. Fejét megrázta, mintha ezzel elhessegethetné a kellemetlenné vált gondolatokat és hangulatot...
Majd a szőke, öltönyös férfire nézett, akinek arckifejezése némi meglepődöttségről tanúskodott. Kissé érces, férfias hangja volt az egyenes tartású embernek, aki kék szemeit visszavezette arcára.
- Tehát... Örvendek, Mr. Günter.- Nyújtotta jobbját egy kézfogás erejéig és végezetül alátámasztotta vele balját, amiben a kristályos poharat tartotta. Szemöldökei összevonódtak a férfi gesztusát látva... Teljesen elszokott az effajta udvariasságtól, mióta idelent tartózkodott. Természetesen, nem lehetett volna nehéz kideríteni a neve alapján, ki is ő... De be kell vallania, meglepődött.
- Természetesen.- Bólintott beleegyezőn egy aprót, majd ő maga is helyet foglalt Günterrel szemben. Enyhén előre dőlt, hogy jobban hallja a zajos teremben a mondanivalót, ami kíváncsivá tette.