Mennyből pottyant helycsere

Szóval az történt, hogy egy kis félreértésből kavarodás lett.

A lány, aki megszólalásig úgy nézett ki, mint Linda Lee Danvers - plusz széles vállak, izmos, atlétikus tagok - lekapta sisakját a motoron ülve, kirázta világos szőke haját és egy széles vigyorral nézett fel a világító neoncégérekre. Csodálatosan meleg, kora nyári este volt, még ő is lehúzta bőrkabátja cipzárát és kilátszott fehér pólója, rajta két, bionikus szárny és köztük a felirat - "Heroes never die!". A lány hóna alá csapta a sisakot és belépett a klubba. Egészen tökéletes volt a színvilág és a jelenlévők káosza. Gotham legújabb egyetemista romkocsmája, amit valami németektől hazatérő fiatal meg a haverjai alapítottak. Őt a saját barátai hívták meg a nyitás estéjére és várhatóan italakciók tömege garantálta, hogy még a lány is megpróbálja az asztal alá inni magát. Ami nehéz lett volna számára. Ugyanis ő nem volt ember.

Mivel a sikátorban parkolt, a hátsó ajtón ment be a klubba. És az este mókás része itt kezdődött el. Hacsak egy bejárat lett volna, vagy pont az utcafront felől megy be, nincs is félreértés. De mindez nem így történt.
Így hát, a szőkeség, aki kísértetiesen úgy nézett ki, mint Linda, teljesen meglepődött, amikor a pultnál koktélozó lánycsapat karon ragadta és maguk közé rántották hatalmas ölelkezések közepette.

Nem neki volt a helyzet meglepő egyedül. A klub másik felében ugyanekkor a másik lány, aki kísértetiesen úgy nézett ki, mint Elise Heart - Mínusz az ajtó-beverő vállak, az izmok, a hegek, és általában egy vékony, modell-formájú alak a szép arc mellé - ekkor kapott a nyakába egy kedélyes csapat egyetemistát, akik két oldalról nemesen barátságból emberes váll-lapítással üdvözölték.
- Hejj hát te meg kezdesz úgy kinézni, mint egy modell! - mondta Ed és végignézett a lányon. - Amindenségit, veled meg mi történt? Csodaszérum visszafele?
- Modellkedni kezdtünk és fogyózni? - kérdezte ugyanolyan hitetlenül Jack, magas, bőrkabátos rockersrác, másik oldalról lapítva meg a lány vállát egy férfias veregetéssel, csak, hogy szimmetrikus legyen. - Na azonnal egy rövidet a kisasszonynak! Mi ez a szerelés? - nézett végig a lányon ő is hitetlenül.

Szóval az történt, hogy egy kis kavarodásból jó nagy félreértés lett.

A lány, aki megszólalásig úgy nézett ki, mint Elise Heart - plusz igazi modell alkat, szép, kecses tagok - lehajtotta a napellenzőt, és ujjaival beletúrva kifésülte világos szőke haját. Széles mosollyal, elégedetten pillantott a tülörbe. Frissítően üde szél fújt a meleg, kora nyári estében. Gyorsan ellenőrizte a ruháját, sminkjét, körmeit. Megigazgatta rózsapiros ruháját, majd a cabrio ajtaját kinyitva kecses mozdulattal kilépett belőle. Minden tekintetet magára vonzott. Senki sem hallotta már, ahogy az a bizonyos kocsiajtó halkan becsukódott mögötte. Mivel barátnői most érkeztek vissza Párizsból, és egyébként is többen egyetemisták, nem volt ellenére a kiválasztott találkahely. Magabiztos, kimért léptekkel indult meg, miközben apró táskájának pántját a vállára kanyarította. A kitáblázott italakciók nem érdekelték különösen. Mértékkel iszik, akkor is inkább a minőség és nem a mennyiség a fő szempont. A Mercedes halkan pittyent még egyet, mikor a riasztó bekapcsolt.

A színész, topmodel és reménybeli divattervező egészen meglepődött, mikor kezek lendülnek felé félhátulról. Egyik elől sikerül csak kifordulnia, a másikat kénytelen egy könnyed kis csuklómozdulattal, bütyökkel megállítani a másik alkarjánál. Itt nem az erő a lényeg, inkább a becsapódás impulzusa. Erős zsibbadást okozhat és egy kis görcsöt. Reflex volt. Ha számon kérik rajta, ez el is mondja, illedelmes bocsánatkérés mellett. Merthogy őt illedelmes lánynak tanították szülei. Ezért figyelmesen meg is hallgatja a számára kicsit szedett-vedett társaság kommentárjait. Végül úgy dönt, a legegyszerűbb módon zárja a minden bizonnyal félreértésből adódó szituációt. Szembe fordul a bandával, és begyakorolt mozdulattal, két ujjal nyújt át egy névjegyet. Egyszerű, esztétikus kis lapocska.
- Valószínűleg összekevertek valakivel - mondja mosolyogva, barátságosan - De igazatok van, modellkedni kezdtem, már egy ideje. Linda Lee Danvers, örvendek. Bennetek kit tisztelhetek?
A fiúk között biztos, hogy lesz, aki felismeri. Tudja jól, hány helyen megjelentek már fürdőruhás képei. Férfi magazinokban is.

A klub másik felében a másik lány, aki kísértetiesen úgy nézett ki, mint Linda Lee Danvers - Mínusz az igazi modell alkat, kecses tagok, divatos öltözet és kedves, médiában edződött mosoly - szembesül egy felváltva de egy emberként beszélő női osztaggal, akik azonnal faggatni kezdik.
- LL, veled meg mi történt? - kérdezi az egyik, de egyből jön a következő kérdés - Mi ez a szerkó rajtad? Te motorozol? - és van még, mintha sose fogyna el - Tudjuk, mire van szükséged! Egy jó kis mai thaira! Aztán mindent elmesélsz! - mondja a csapatvezetőnek kinéző, vállig fekete, oldalt felnyírt hajú ázsiai lány.
A pultig kísérik karon fogva, és amikor odaértek, már kapják is az italokat. Jó kis koktél, négy féle rum összeöntve. Mire mind benne van, a beledobott jégkocka is elolvad. Csak egy kis darabka úszik továbbra is mindegyiknek tetején. Kis szünet a kérdezésekben, koccintás, és csak utána tud végre szóhoz jutni a lánycsapat áldozata.

A srácok összenéztek értetlenül. Egyfelől, a lány meglepő határozottsággal hárította el a vállveregetést - Annyira meglepővel, ami nem kevés karizmát feltételezett. Másfelől, valami egyáltalán nem volt rendben vele. Se a vékony alkat, ami mintha egyik hétről a másikra változott volna át vállas valkűrből topmodellé, sem a hanghordozás, sem a ruházat.
Jack, a magas, hosszú hajú, szögletes állú, bőrkabátos rocker, aki csak pislogni tudott a jelenségen, értetlenül nézett Edre, a szemüveges egyetemista srácra. Will, a vállas-pocakos, jól öltözött égimeszelő pedig egyenesen leesett állal bámulta a lányt.
- Ja igen. Igen, Linda. Linda, persze, - kapcsolt rögtön és csak sokat mondóan pillantott a többiekre. - Hogyne. Bocsi. Összekevertünk egy... Ismerősünkkel. Velünk abban ah őh... Buliban találkoztál. Még tavaly.
Will, Ed és Jack - folytatta, körbeintve a társaságon, miközben már ott volt a kezében a telefon. Csak egy mondatot írt a csoportos beszélgetésbe.

Srácok, Elise tuti, hogy beépített ügynökként van egy küldetésen.
Csak támogassátok a sztoriját!

- Oh... Oké, - mondta Ed, akinek amúgy is kezében volt a telefon és olvasta rögtön az üzenetet. - Azért megiszol velünk egy italt, ugye? - kérdezte barátságosan.

Mindeközben, a lány, aki félelmetesen hasonlított Linda Lee Danvers-re, szólni próbált, de a tiritarka, csicsergő lánycsapat egészen egyszerűen annyira ledöngölte, mint egy félelmetes támadó alakulat. Mielőtt észbe kaphatott volna, már a pulthoz rángatták.
Izé, komolyan kik ezek a random lányok? Ismernem kéne őket?
Őőőőő.
Egyetem?
Munka?
Valami random ivás?
Tuti, hogy szaktársak. Fogalmam sincs, kik, de már jól állnak. Gyerünk, Elise, amúgy is többet kéne ismerkedj a szaktársaiddal.
- Hát ő igen, motorozni szoktam, - válaszolta az egyik lány felé fordulva. - De mostanság a fociedzések elviszik minden időmet. Ha nem kapom össze a csapatot, a Princeton földbe döngöl minket jövő hónapban és én nem szeretek veszíteni, úgy padlóra akarom rakni őket, ahogy még senki más, nagypofájú banda.
Közben átfordult a másik kérdezősködőhöz. LL. Izé, kinek mondtam én, hogy LL-nek hívjon?
- Nos őh... Sport és némi küzdősport és munka. Top kondiban kell legyek a munkámban, ami azt illeti. A testem 100%-ra kell legyen pörgetve, hogy a legjobb formámat adjam.
Az érkező ítalnak pedig megörülve megkaparintotta a koktélospoharat, vigyorogva emelte a többiek felé ... Amikor megpillantotta benne a jégkockát.
Grrrrrrrr.
Apró kis darab volt, de elég volt, hogy a lány majdnem ijedten lépjen hátrébb, miközben visszarakta a koktélt a pultra.
- Öhm, kicsit túl hideg... Nem... Szeretem a túl hideget - magyarázta a lányoknak, és intett a pultosnak.
- Bocsi, egy tripla vodkát és korsó sört, kérlek!

Linda Lee Danvers egyrészt csak nagyon közeli barátok közeli barátainak mutatkozott be szimplán keresztnéven, másrészt ritkán akadt olyan, hogy udvariasságból nem hagyott ott valakit, akiről azt gondolta, illetlen vele. Most viszont egy ilyen ritka alkalmak egyikét élte éppen. Ezek a srácok valamiért biztosak voltak benne, hogy ő az a másik valaki, aki nagyon hasonlít rá. Ez már leesett neki. De ha ez így van, akkor lehet, hogy nemsokára úgyis megérkezik az illető. Hiszen ha olyan helyen találkoztak volna, ahová az említett személy nem jár, akkor valószínűleg csak hasonmásnak gondolnák. Az egyik pedig még épp esete is lehet Cindy-nek, szóval pont kapóra jön.
Linda úgy dönt, egy mosollyal elintézi ezt a lekezelő keménykedést, és legyint egyet az egészre.
- Mit szóltok hozzá, ha bemutatlak titeket a barátnőimnek? Itt kell lenniük valahol. Ha tippelnem kéne, a koktélpultnál. - kérdezi dallamos hangon, és már be is lövi a célterületet.
Keres is egyből valami ilyesmit, de egy nem kifejezetten koktéloknak kitalált, valamivel csicsásabb részt azért észre vesz hátrébb. Elindul arrafelé, miközben mutatóujjával füle mellett csalogatón hívja maga után a kan csapatot.

A csajok közben túlteszik magukat azon, hogy nem koktélozik velük kedvenc, most furcsán felfújt modell barátnőjük. Inkább elkezdik faggatni arról, hogy mióta motorozik, honnan szerezte, és természetesen a motorral való pasizás titkairól. Leginkább ezen az utolsó ponton akad meg mindegyükük. Valószínűleg a motorozás lényegének tekintik.

A Lindára végtelenül hasonlító, csak kicsit brünhildásabban vállas lány összehúzta a szemét résnyire, de elmosolyodott. A kérdéseket hallva egyik szemöldöke máris felfutott a homloka közepére. Mindenesetre, kuncogott, miközben az italába szürcsölt.
Micsoda kérdések, istenem. Tényleg, honnan ismerem ezeket a lányokat?
A motoros-pasizós kérdésvonalra pedig fejét hátradöntve felnevetett.
- Jézusom, dehogy segít a pasizásban a motor. - Oldalra billentette az arcát, ahogy végignézett rajtuk. - Most komolyan. Melyik pasi szereti az erős nőket? Naugye, - emelte fel a poharát és újra kortyolt egyet. Közben vállat vont és visszarakta a pultra.
- Őszintén szólva a pasik fele azt hiszi, valami attention whore-kodás miatt, csak a figyelemért motorozok, csak nekik, mert ugye a világ körülöttük forog. Ezeket tök jó érzés arconverni, csak úgy tapintatosan, törődésből.
A lányok furán néztek rá, de egyik-másik felnevetett. Ő pedig kifújta a levegőt.
- A másik fele meg... Nem mer hozzád szólni. Mert nem tudják, hogy ha egymagas vagy velük, ha jobban fel van vágva a nyelved, mint nekik, ha nem viselkedsz úgy, ahogy elvárják, hogy egy lány viselkedjen, akkor valami nincs rendben.
Elvigyorodott.
- De a lányok csípik, ennyit hadd áruljak el, és a múltkor egy olyan szép francia hívott meg egy italra...

A srácok, akik közben körbeállták a hirtelen furán vékony és modellalkatúvá változott Elise-t, elkönyvelték, hogy ez valami asgardi bűbáj lesz, hogy Victoria's Secret modell kinézettel táncikálhasson feltűnésmentesen a tüzes szőkeség.
- Persze, persze, Linda, - kacsintott Ed, szögletes állkapcsán sármos félmosollyal. - Mutass be nekik.
- Csak le ne csapd őket a kezünkről - súgta bizalmasan Will, de Ed oldalba bökte.

Linda Lee Danvers kezdte úgy érezni, megoldódik a váratlan és lassan kényelmetlenné váló helyzet. Azt a felvetést, hogy esetleg ő csapná le a fiúk kezéről a lányokat, inkább elengedte a füle mellett. Mostanra biztos volt benne, hogy van egy kigyúrt, leszbikus hasonmása, aki valahol a közelben lehet. Ezt az utóbbit legalábbis remélte.
Kérdezősködött egy kicsit a pultosoktól, mire hamar kiderült, hogy nagyon jól sejtette amit sejtett. Maga mögött egy csapat fiúval, mert hát ezek nagyra nőtt tinédzserek kemény cuccban, az már látszik, becélozta a megfelelő irányt. Fél perc, és betoppantak a társaságba, ahová eredetileg neki egyedül kellett volna.
- Sziasztok, csajok! Bocs a késésért!
És akkor meglátta a gyúrós, a ruhái alapján is valószínűleg inkább a csajokért rajongó hasonmását. Alaposan végigmérte, ha már itt van. Közben odaszólt a srácoknak is.
- Ugye, hogy megmondtam? Összekevertetek valakivel. Linda Danvers - nyújtott kezet a másik Lindának - Beszélgettünk egy kicsit a barátaiddal. Nagyon kedves fiúk - mondta kedvesen mosolyogva. Egy kicsit fel is szabadult, hogy végre megoldódott ez a kényelmetlen szituáció.
Nagyot sóhajtva leült a csajok közé, akik már tették is elé a kedvenc koktélját.
- A srácok egyébként biztos szívesen csatlakoznának, ha jól sejtem -pillantott még ki feléjük, hogy elindítsa a két társaság keveredését. Amúgy is megígérte.

És akkor Aurora találkozott önmagával.
Hogy mi???
Miközben épp ecsetelte, miért hagyta ott a francia lányt egy mexikói srácért, a semmiből, szó szerint a semmiből, saját maga nézett vele szembe.
Elise, aki tökéletesen úgy nézett ki, mint Linda Lee Danvers, életének azon kevés pillanatait élte meg, hogy elállt a szava. Kinyitotta a száját, becsukta, majd megint kinyitotta.
És pislogott egyet.
Egy vékony, törékeny testalkatú, számára már-már tinilányosnak tűnő, keskeny vállú, de egyébként minden tekintetben teljes hasonmása állt vele szemben, és mondott valamit, de hogy mit, azt Elise nem hallotta.

Mintha egy divatmagazinból előlépett, alternatív univerzumban élő Elise Heart állt volna szemben.

És megrázta az ő kezét, és mondott valami nevet. Miranda vagy micsoda? Lydia? Linda?
Végül kinyitotta újra a száját, és a saját barátaival, akik láthatólag system errort kapva fagytak le, mit sem törődve, megszólalt.
- Hogy... Mi? Te... Ki... Micsoda?

- Lin-da - mondja lassan, tagolta, közben elnézően mosolyogva a másikra.
Linda hasonmása értetlenkedését látva kicsit úgy érezte, vagyis inkább nagyon úgy érezte, hogy nagyon összepasszolnaka  srácokkal. Ők is össze-vissza pislogtak a látványától, pedig sokkal kevésbé rendhagyó, mint mondjuk a birkózó alkatú motoros lány aranyszőke hajjal. Azt félig-meddig elengedte a füle mellett, hogy milyen csajozós-pasizós sztoriról maradt éppen le, de barátnői nagyon hamar beavatták a frissen megismert pletykákba.
Azt azért meg kell hagyni, hogy Elise Heart tényleg nagyon hasonlított rá. Nem biztos, hogy alkatilag a legjobb hasonmása a sok jelentkező közül, de az arcuk és a hangjuk könnyen összetéveszthető. Egy kicsit talán a stílusuk is, leszámítva a gesztikulációt és az öltözködést. Hm, meg a járást. Utóbbit persze évekig tanulta Linda, hiszen ez a fő szakmája, tehát nem csoda, hogy bőven elüt az átlagtól.
- Na mi lesz, nem csatlakoztok? - fordul hátra végül, hogy felrázza a másik társaságot.
Linda Lee Danvers ízig-vérig szociális karakter volt, mindig is. Nehéz volt kibillenteni, és általában akkor is hamar újra összeszedte magát. Mint akkor, amikor egy rakás motoros vette körbe a barátnői helyett. De hát az élet mindig tartogat meglepetéseket.
- Mond csak, DJ, honnan is származol? - kérdezi most már a mexikói pletykalovat meglovagolva.