Jack & Nubia - A gyilkos és a szemtanú. (18+ )

18+ (gyilkosság, halál, erőszak)

Kétféle célpontom van. Az első kategória az akik nem tudják, hogy valaki a halálukat akarja, a második kategória az amikor tudják, hogy valaki az életükre tőr. Ez utóbbi estben a feladatott nagyban tudja nehezíteni a jelentős létszámban felvett testőrség, és más különleges biztonsági intézkedések. Persze van aki nem a testőrökben hisz, hanem a saját rejtőzködő és túlélő képességeikben. A mostani célpont is ilyen. Egy pénzember, egy bankár, aki éveken át mosta tisztára a kartelek és maffiózók pénzét. Aztán egy nap elcseszett valamit, és most a régi üzlettársai holtan akarják látni.
A tag több mindent is elrontott. Az első hiba az volt, hogy azt hitte még rendbe hozhatja a dolgot az üzlettársaival. A második hiba, pedig az volt, hogy azt hitte elég okos hozzá, hogy egyedül is eltűnjen. Nem volt az. Egy pár órás munkával jutottam a nyomára a három hete bujkáló tagnak. Abból indultam ki, hogy a jelek szerint ő helyre akarja hozni a dolgot, vagyis nem fog egy napnyi távolságnál messzebb utazni az otthonától, a városától. Ahogy az is nyilvánvaló volt, hogy a saját luxus járműveit nem használhatja mert túl gyorsan a nyomára bukkannának. Marad a tömeg közlekedés. A repülő tereken túl szigorú a biztonság, és az átvilágítás. Arra nem utazhat, mert nyoma marad. Marad a vasút és a távolsági buszok. A vonatot megint ki zártam, a sínpályák túlságosan kötöttek és kevés útvonalat kínálnak. Maradnak a buszok amik az országutakon mindenfelé eljutnak a biztonsági ellenőrzés minimális, és a buszt szükség esetén bárhol meg lehet állítani. Nem utolsó sorban, meg senki nem szeret buszozni, és út közben mindenki a saját dolgával törődik, nem figyelik egymást az utasok. A buszvezető pedig felszáláskor nem ellenőrzi az utaslistát és igazolványt sem kér senkitől csak jegyeket. Fogtam egy térképet és be jelöltem rajta azokat a helyeket ahová egy fél napos busz úttal el lehet jutni. Azért fél napra, mert a célpontnak valószínű még szállást is kell találni megérkezése után, és egy buszon utazni egész nap étlen szomjan nem egy luxushoz szokott bankár stílusa. Még akkor sem ha éppen menekülőben van.
A harmadik hiba a hobbija volt. A háttérellenőrzés során kiderült, hogy megszállott Beatles rajongó, aki több aukción is Beatles relikviákat vagy ritkaságokat vásárolt. Így mikor elkezdtem átnézni a be jelölt városok számítógépes vendég nyilvántartását a Beatles együttes neveit kezdtem figyelni. Lennon, McCartney, Harrison, Starr. Az első hotelnél nem volt szerencsém a másodiknál viszont találatom volt. George Lennon névre. Majd folytattam a kutatásom. Egy két óra múlva már több tucat motel neve szerepelt a listámon, és ki bontakozott a rejtőzködési mintája a bankárnak. Minden városban egy éjszakát tölt, majd másnap utazik tovább egy másik városba. Mindig ügyelve rá, hogy fél napnál soha ne legyen messzebb Miamitól. Azonban minden vasárnap vissza tér a városba, és a jelek szerint mindig ugyan abba a külvárosi motelbe. Ha tippelnem kellene ilyenkor valami kapcsolatán keresztül érdeklődik a helyzet iránt és fel tölti a tárcáját készpénzzel. A naptár szerint két napom volt vasárnapig. Tökéletes! Lesz időm oda érni és előkészülni a gyilkosságra.

Vasárnap van és az irónia kedvéért Ringo Star néven vettem ki szobát a hotelben. A helyszín felderítése során elégedetten nyugtáztam, hogy a zárak csak alibiből vannak az ajtón. Nem állítanak meg sem egy erőszakos behatolást, sem pedig egy besurranó tolvajt sem. Valamint a biztonság sem a leg kifinomultabb. Az egyetlen biztonsági kamera csak a recepcióst figyelte, hogy az ne lopjon a kasszából. Gond nélkül loptam egy takarító vagy karbantartó egyenruhát. Nem tudnám meg mondani melyik is. Majd mikor eljött az ideje kopogtattam a célpont ajtaján.
- Takarítás! – Mondom, és már hallom is ahogy a szoba belsejében motoszkálás kezdődik. Libben a függöny, egy szempár ki les rajta majd nyílik is a szobaajtó.
- Én nem rendeltem semmilyen takarítást! – Mondja a faszi tanácstalan. Ez ő! Felismerem a fényképről.
- Pedig kaptam rá megbízást. – Mondom, és már tolom is befelé a takarító szeres szennyes összeszedős kocsit, a tag meg ösztönszerűen félre áll az útból. A kocsit a szoba közepére tolom és látom a célpont tanácstalan álldogál még mindig a bejáratnál.
- Várjon! Meg mutatom! – Nyúlok a zsebem felé, és felé lépve lassan be zárom az ajtót, majd a célpont mellé lépek.
- Valahol itt lesz, egy pillanat! – Mondom mellette állva, a következő pillanatban azonban előkapom a fojtó hurkot a nyaka köré tekerem, és roppant erővel húzni kezdem. A drót pillanatok alatt a célpont nyakába mélyed, én pedig a fülébe suttogok.
- Mr. Huárez azt üzeni, „így jár mindenki aki lop tőlem, viszlát”! – Adom át a megbízó által kért üzenetet. A bankár még kétségbe esetten vergődik, de a sorsát nem kerülheti el. A drót ki oltja az életét. Az ágyra fektetem az áldozatot majd a takarító kocsi felé fordulok. Ki veszek belőle egy ügyes kis fűrészes pengét majd pár határozott mozdulattal könyéknél le vágom mind a két kezét és keresztbe fektetem a hulla mellkasán. Szintén a megbízó kívánsága volt ez a póz, hogy majd így találjanak rá. A telefonom előszedve csinálok egy képet, és elküldöm a kapcsolat tartónak, hogy tudja, a megbízás teljesítve, majd azonnal ki is törlöm a telefonból a bizonyítékot. Ideje indulni. Még szét nézek utoljára vajon van-e valami amin eddig át siklott a tekintetem.

18+ (mocskos gondolatok XD )

Ahogy a szobát vizslatom az ösztönöm megbizsereg, és a fejem felkapva összetalálkozik a pillantásom egy nőével. Egy pillanattal előbb ismerem fel a helyzetet nála, és már nyúlnék a pisztolyom után mikor is el vetem a dolgot. Nem így terveztem. Nincs felesleges figyelem felkeltés. Az pedig ha valakit lelövök az ablakon át igen csak figyelem felkeltő dolog lenne. Még akkor is ha hangtompítót használok. A test áteshet az emeleti korláton le az udvarra ott pedig akár többen is tartózkodhatnak. Még több szemtanú még több mocsok, még több gond. Nem ezért vagyok itt, hogy vérfürdőt rendezzek, ahogy az ügyfelem sem örülne neki ha még néhány plusz haláleset elvonná a figyelmet az ő üzenetéről. Sietősen ugrok az ajtóhoz és tépem fel, hogy a nő után eredjek. A szerencse vagy talán a véletlen azonban ez én oldalamon áll. A nő a saját szobájába menekül vissza, és hacsak nem rejteget ott egy kisebb arzenált akkor nemsokára az enyém lesz az ő élete is. Gyorsan körül fürkészek és megnyugodva látom senki nem volt tanúja ennek a kis közjátéknak. Vissza lépek a szobába a takarító kocsiért és ki húzom magam után a folyosót majd be zárom magam után a célpont szobáját.
A felkészüléssel itt töltött időszak sok mindenre jó volt. Meg tudtam, mit figyel az egyetlen kamera, hogy a zárak olcsók és ócskák. Valamint az, hogy az összes földszinti fürdőszobaablak rácsozva van, az emeletiek pedig úgy ki alakítva, hogy éppen csak résnyire lehessen nyitni őket. A tulaj félt a lopásoktól, és attól valaki fizetés nélkül távozik. Így a szemtanú csapdába rohant. Kivéve ha tényleg a fegyver arzenálért rohant vissza, vagy erősítésért. Lehet akár egy géppuska is neki az ágy alá rejtve. Meg állok a szobaajtó előtt és lehunyt szemmel hallgatódzóm. Egy ember izgatott szaggatott légzését hallom bentről. Vagyis nincs segítsége. De így is gyorsan kell cselekednem, mielőtt telefonon a rendőrséget értesíthetné. Még egyszer gyorsan körül pillantok szemtanúk után, és mivel mindent tisztának látok előveszem a hangtompítós pisztolyom, és a takarítós szennyes tárolós kocsi takarásába rejtve a fegyver benyitok a szobába.
Nagy meg lepetésemre, még csak kísérletet sem tett a nő arra, hogy késleltessen. Se kulcsra zárva az ajtó se pedig el torlaszolva. Így magam előtt tolva a kocsit belépek a szobába, és bezárom magam mögött az ajtót, majd oldalt nyúlva behúzom az ablak sötétítő függönyét is. Ezzel véve elejét annak, hogy újabb kíváncsi szemek leskelődjenek.
Csak ekkor emelem fel a kocsi takarásából az aranyszínű .45-ös pisztolyt. Rá fogom a nőre, és már megfeszül az ujjam az elsütőbillentyűn, mikor alaposabban is megnézem a nőt. Kellemes megjelenésű sötét hajú szépség az arcán a rémület tükröződik. Nekem pedig abszolút a helyzethez illően csak egy gondolat ugrik be róla. De ez az egy gondolat engem minden másnál jobban meglep és összezavar. Eléggé ahhoz, hogy az ujjam az elsütőbillentyűn ne feszüljön tovább.
Meg kellene dugni!
Ez a gondolat az ami újra és újra a tudatomba kúszik ahogy ezt a nőt nézem. A tekintetem elszakítom róla és végig futtatom a szobán. Vezetékes telefon? Nincs. Mobil telefon? Nincs. Legalábbis elővéve nincs. Fegyver? Nincs. Személyes tárgyak. Egyetlen becsomagolt sporttáska. A tekintetem újra a nőre vetem. Az eszem, a tapasztalatom, a kiképzésem azt súgja azt üvölti öljem meg most itt helyben. Vége lenne rögtön minden bonyodalomnak. Azonban az a gondolat a fejemben, olyan szokatlan, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. Feljebb emelem a pisztolyt, hogy felfogja egyenesen a szeme közé célzok vele.
- Egy nyikkanás, és itt helyben végzek veled! Egyetlen aprócska hang és véged. Ha érted amit mondok bólogass! – Mondom majd a szennyes tárolós kocsit felé taszítom. – Mássz bele!

A legjobb lenne meg bilincselni. Azonban nincs nálam semmi bilincselésre alkalmas eszköz, a kéz kötözés pedig nevetséges dolog. Elvégre a legtöbb kötöző anyagot el lehet tépni vagy fűrészelni ha az ember elég elszánt. Talán lábon kellene lőni, de több ok miatt is azonnal el utasítom az ötletet. A golyó át menne a lábán, majd a szennyes kocsin, majd a padlón is. Az alattunk lévő szobában ez biztosan feltűnne valakinek. Nem utolsó sorban pedig túl nyilvánvaló vérnyom követne minket. Mikor belemászik a kocsiba és bele kuporodik, oda lépek ahová a táskáját dobta. Gyorsan kinyitom a táskát és át nézem a szegényes tartalma alapján valami színész vagy táncos nő lehet a tanú. Legalábbis az a tollas fejdísz és egy két fura alsónemű szerűség erre enged következtetni. A könyvet gyorsan át forgatom, nincsen ki vágva a közepe, hogy el rejtsenek benne egy kést vagy pisztolyt, majd az egészet vissza zárom a sport táskába. A nő teljesen fegyvertelen. A sport táskát az ölébe dugom, majd a rá terítek egy lepedőt.
- Ha élni akarsz, nem csinálsz semmit, amivel le buktatsz, vagy nem csak te fogsz meg halni, hanem az is akinek jelezni akarsz. – Mondom és közben gondterhelten töröm a fejem a folytatáson. Ki nyitom a szoba ajtót és ki tolom a nőt a szobából. Le tolom a hátsó lejáraton, amit még nagyon régen a mozgás sérültek miatt építettek ilyenre. Azonban ma már egy szoba sincs amibe mozgás sérültet lehetne elszállásolni. A hotel menedzsment nem törődik az ilyenekkel. Így én azonban gond nélkül le tudom juttatni a nőt a földszintre, miközben folyton azon filózom, miért is nem öltem meg rögtön. De ahogy be szívom az illatát amit még a lepedőn át is érzek rögtön eszembe jut az a bizonyos gondolat.
Meg akarom dugni.
A parkolóban egy zárt furgonhoz tolom a szennyes kocsit. Rövid vizsgálódás után feltörőm a járművet, és örömmel nyugtázom, hogy a hátsó raktere üres. Ezek után nem vacakolok sokat. KI tárom a hátsó ajtót, és szennyes kocsistól, úgy ahogy van megemelem és belököm a nőt hátra, majd rá csapom az ajtót. Innentől már nem izgulok. Elteszem gyorsan a pisztolyt, és a volán mögé ülve a forgalomba sorolok. Ha az emlékeim nem csalnak nem messze van az a hely ahol régen ki nyírtam pár carteles alakot. Azt hiszem jó hely lesz most ott el rejtőzni, és ki találni mi legyen a továbbiakban a nő sorsa. Így a járművel az irányt végül a floridai mocsár világ felé veszem.

Kezd sötétedni mire megérkezünk a helyszínre. Mióta a hely nincs használatban az út ami ide vezet kicsit kezdett eltűnni. A természet elkezdte vissza hódítani magának a helyet. De ahogy vártam még mindig használható állapotban volt. Bár egy kicsit hepehupásnak tűnhetett a hátul lévő nőnek. De végül is meg érkezünk erre a világtól elrejtett elzárt helyre.
Régen ez a hely a Mendoza Kartell egyik tábora volt. Pontosabban kínzó telepe. A kartell kínzó mesterei itt kínozták halálra azokat, akiktől információkat akartak szerezni. Legyen az rendőr, vagy csak valaki szerencsétlen. Addig, amíg valakinek útban lettek a kínzó mesterek és fel nem béreltek engem. Ha azóta nem járt itt senki, akkor valószínű, hogy vagy 6 csontváz fog bent fogadni. Azonban az út minőségéből következtetve ez fog történni.
A kocsi motorját le állítva ki szállok a járgányból és hallgatódzóm egy kicsit. Minden csendes, a kocsi leállása után pedig az élő világ hangjai is kezdenek vissza térni. Előhúzom a pisztolyt és meg indulok a kunyhó felé. Belépek az ajtón, és megszokásból villanyt kapcsolok. Kicsit meglepődők persze mikor a lámpa fel is világít fénnyel árasztva el a kínzó komplexumot. Persze ez csak annyit tesz, hogy láthatóvá vállik a rengeteg pókháló a vastag réteg por, és a hely eredetileg sem túl patinás megjelenése. Nekem valahogy mégis tetszik ez az elhagyatott tanya. Bejárom a házat, és sorba felkapcsolom a lámpákat. Nem tudom, honnan lopta a kartell az áramot eredetileg, de a jelek szerint a vezetékek még működnek. Végül elérek ahhoz a szobához ahol a kínzó munkát végezték. Pár csontváz itt is fekszik a padlón oszladozó ruhákban. Az egyiknek a szemgödréből egy rozsdás vasdarab áll kifelé. Emlékszem mikor bele döftem az eredetileg egy hosszú penge volt. Szét nézek a kínzó eszközökkel teli asztalon és meg találom amit keresek egy hosszú láncot a végén bilincsekkel. Még jó hogy ezek rozsdamentes acélból készültek. Vissza ballagok a kocsihoz, és közben a szabad kezemmel le szedegetem sebtében a pókhálókat. Vissza érve a kocsihoz kíváncsi vagyok a csaj még a hátuljában van-e.

Nos nem találom a kocsiban a nőt, ezek szerint nem az a teljesen lebénul a félelmében fajta. De mivel nem tudja, hogy hol van, nincs hely ismerete inkább ostobaság volt a részéről a dolog. Úgy eltévedhet a mocsárban, hogy sosem jut ki belőle. Főleg ha igazi városi lány aki egy percet nem töltött távol a civilizációtól. Minden esetre az aljnövényzetben jól látható csapást hagyott hátra maga mögött. Így kényelmes tempóban indulok utána. Nem fog tudni elfutni előlem. Nem ebben a mocsárban. Kicsit még ürülök is neki, hogy nem a kedvenc öltönyömben vagyok mint általában, hanem ebben a takarító gúnyában. Nem érdekel ha mocskos lesz vagy elázik. Majd egy helyen a nyomai a vízbe gázolnak, de mosolygok csak a dolgon. A felkavart iszap, ami mostanra feljött a víz felszínére egy sötét csíkot rajzol egyenesen arra az irányra amerre menekült. Mivel én pedig pontosan emlékszem a hely sajátoságaira tudom, hogy itt nem kell utána gázolnom. Elég a parton sétálnom, hiszen ez egy nyugodt vízű kis öböl szerűség, így ha sietek a szárazföldön a nagyobb távolság ellenére gyorsabban oda érhetek a túlpartra mint ő a mocsaras vízben derékig gázolva. Így is tettem, kényelmes futó tempót felvéve a lehető leg halkabban futottam a parton. Nem sokkal később már ott is voltam az öböl túl oldalán ahol a számításaim szerint nemsokára partot kell érnie. Azonban bárhogy is figyeltem, még nem láttam a vízből kifelé vezető nyomait. Ezek szerint még előttem van.
Lassú óvatos léptekkel mint egy ragadozó a pisztolyt előre tartva sétálok be a vízbe és indulok előre. Az ösztöneim pedig a lemenő nap és a csökkenő fény ellenére idejében figyelmeztetnek a nő az egyik fa ágán próbál meg el rejtőzni a magasban. És pont az ellenkező irányba néz, mint amerről én jövök. Viszont van, ami meg hökkent. Egy kígyó alakú izé tekergőzik a nyakában. Le zárom pár pillanatra a szemem, hogy a pupilláim jobban ki táguljanak, majd újra fel nézek a nő irányába. Egy igazi kígyó tekereg a nyakában, pont ott ahol eddig egy kígyós nyaklánca volt. Hmm ezek szerint vagy a nő több mint amire elsőre gondoltam, vagy van valami nagyon értékes a birtokában.
Feljebb emelem a pisztolyom és nő feje felett a fába lövök.
- A következő lejjebb fog menni! Nincs türelmem fogócskázni egész éjjel a mocsárban kígyóbűvölő! Tüntesd el a jószágodat és nyomás lefelé! Vagy ha meg akarsz halni, szólj, és le puffantalak itt és most. – Mondom, majd a vállamról le tekerem a bilincses láncot és a bilincses végét a fa tövébe hajítom. – Szeretném, ha ez a csuklódon kattanna. – Remélem a szavaimból az jön le neki, hogy ha engedelmeskedik, akkor meg úszhatja élve a dolgot.

Nem válaszolok a kérdésére. Teljesen felesleges lenne. Ha vissza érünk a házhoz három dolog történhet. Addigra össze szedem magam és végzek vele. Majd a vízbe dobom aligátor kajának. A második, hogy még jobban össze zavarodom addigra, és meg kötözve ott hagyom a cellában ahol a kartell a foglyait tartotta. A harmadik lehetőség, hogy engedek a hangnak a fejemben, és akár akarja akár nem a magamévá fogom tenni őt. Szerintem mind a három választási lehetőség heves tiltakozást és ellenállást váltani ki belőle.
- A csontvázak nem bántanak senkit. – Mondom, és a lánc végét egy kampóra erősítem, majd ellenőrzöm a bilincseit. A kis ravasz azt hitte trükközhet velem. Rendesen rá zárom a csuklójára a karperecet. Egy pillanatra végig nézek rajta, és ez az a pont ahol eldőlt a sorsa. Meg fogom erőszakolni, és ki elégítem a vágyaim. Eddig az ilyen vágyak mindig elkerültek, de ha bele gondolok szuper aljas bűnözők gén készletéből rakták össze az enyémet. Nem csoda, ha vannak olyan sötét vágyaim amikről eddig még nem tudtam.
Ki oldom az emelőt és elkezdem fel emelni a kampót ami addig addig amíg a nő lába már már éppen csak érinti a padlót. Így a lábaival nem tud erőt gyűjteni, de ha már úgy érzi leszakad a karja próbálhat a lábujjhegyen állással egy kis pihenőt szerezni.
- Mi a neved? – Kérdezem, kíváncsiságképpen, bár őszintén szólva nem igazán számítok válaszra. Használhatóra meg végképp nem. Minden esetre az asztalhoz lépek amin a kartell kínzó mesterei az eszközeiket tartották, és ki választok egy pengét amit nem rágott meg eddig a rozsda. Közelebb lépek a lányhoz és a rozsdamentes acél hegyét a hasához nyomom. Nem szúrom le, csak éppen annyira nyomom neki, hogy szúrja mint egy tű. Majd elkezdem felfelé húzni a pengét végig karcolva a bőrét. Egészen addig míg a penge bele nem ütközik a felsőjébe. Ekkor elveszem tőle a kínzó eszközt, de csak azért, hogy el kezdjem le nyiszálni róla a felsőjét.

18+ erőszak erőszak és nem gyerek téma
Levágom, le szaggatom róla a felsője majd a melltartója maradványát, és fel tárul előttem a formás meztelen keble. Már a látványától veszélyesen kényelmetlennek érzem a nadrágomat. Ahogy pedig a zihálástól fel le emelkedik a mellkasa, és ezzel együtt a mellei is teljesen megőrjít. Meg ragadom a ball mellét, ahogy velem szemben van és élvezem a puhaságát, de van valami, amit nem élvezek. Az pedig az a mocskos mocsár víz ami foltossá és koszossá teszi ezeket a melleket. Nem is kell közel hajolnom, hogy érezzem rajta a lát szagot. Így elengedem a mellét, és a kés hegyét ezúttal a két mell alkotta völgybe teszem. A hegy egyenesen a szívre mutat. Ha most előre lökném, a kezem vége lenne és nem okozna nekem többé fejtörést. De akár csak az előbb most is csak a hibátlan bőrét karcolom végig, ahogy a pengét le húzom a vékony rövid farmerjához. Ahogy a penge elér a farmerhoz nem habozok. Meg ragadom a ruhát és azonnal nyiszálni kezdem. Határozott gyors mozdulatokkal vágom le róla a rövid nadrágot és az alatta található fehér neműt amiknek a maradványait a sarokba hajítok. Nyelek egyet mikor meglátom a csupasz szemérmét. Meg akarom érinteni, de nincs kedvem hozzá addig, amíg láp szagú.
Magára hagyom és a ház fürdőszobája felé megyek. Valami szappan és szivacs félét keresek. Szerencsém is van. A természet nem vette még magához ezt a helyiséget a pókhálókon kívül, így magamhoz tudok venni egy szappant, egy lavórt és egy szivacsot.
Vissza térve a kínzó kamrába a térdeit meg emelem és alá teszem a lavórt. Biztos nem kellemes élmény, ahogy a teljes testsúlya rá nehezedik a karjára és a bilincsek a csuklóiba vájnak. De nem tart sokáig a dolog. Igazából a lavór vastagsága miatt kényelmesebben tud a lábain állni most.
Ezek után a fal mellett lévő csöveket tanulmányozva meg nyitok egy csapot, és a lány feje felöl, egy zuhanyrózsából hideg víz kezd rá folyni. Ez első pár liter még büdös, de utána már a friss a szűrőn át jövő tiszta víz kezd rá permetezni. Eredetileg nem zuhanyzónak szánták, hanem arra a célra, hogy az áldozatott elektromossággal is lehessen kínozni. De most jó lesz zuhanyzónak is. A szivacsot a víz alá teszem, majd el kezdem vastagon be szappanozni. A hideg vízben nem habzik úgy ahogy kell, de a célnak megfelel. Így elkezdem lemosni őt. Az arcával és a nyakával kezdem. Végig a hátát, majd a kezeit. Mikor a melleihez érek nem tudom le győzni a vágyam, és a szakszerűség helyett a vágyaim veszik át a ténykedést. A hideg víztől kemény mellbimbókkal játszadozva jóval tovább mosom a melleit. Élvezem megérinteni. Mikor már késznek érzem hagyom a víz hadd mossa le a szappant majd meg nyalom a jobb mellbimbóját. Örömmel nyugtázom, hogy nincs láp íze.
Ezek után a hasát mosom meg. Majd az ágyékával ugyan úgy járok, mint a melleivel. A kezem legalább annyira felfedező, mint mosdató. Végül itt is befejezem a játszadozást, és le mosdatom nő lábait is. A combján egy hasonló nyelv mozdulattal ellenőrzöm bőrének az ízét, mint a mellén. Elégedetten a munkámmal állok fel, és zárom el végül a csapot.

18+

Azt mondják nőt meg ütni nem szép dolog. Nem mintha ez érdekelne. A gyilkolásra is ezt mondják, mégis abból élek. Így a szitkozódó szavai után lekeverek neki egy pofont, hogy a feje oldalra hajol tőle. - Még egy ilyen beszólás és betömöm a szádat. Aztán majd imádkozhatsz, hogy kapj elég levegőt az orrodon is. Egyelőre ez a pofon volt a büntetésed. De mostantól, minden ellenszegülés, vagy a parancsomnak való ellenállás büntetést fog maga után vonni. Vagy végre hajtod amit mondok vagy meg leszel büntetve. – Mondom neki, és úgy érzem elég egyszer elmondanom neki a dolgot. Ha legközelebb ellenkezik, majd emlékeztetem a szavaimra egy újabb büntetéssel. Minden esetre, magára hagyom egy kicsit hadd gondolkozzon miközben én egy száraz használható törölközőt keresek. Az egyik szekrényben találok is. Olyat ami még használható és nem ették meg sem a bogarak, sem pedig a penész. A száraz törölközővel vissza megyek hozzá és szárazra törlöm a vizes testét. Így is teljesen át van hűlve, de ha nem törölném meg akkor még rosszabb lenne. Persze a lavórt nem felejtem a lába alatt teli vízzel. Ki öntöm a vizet és félre teszem a lavórt. Hátulról lépek ezek után mögé. Az ujjam hegyével végig simítok a gerincén, majd hátulról átkarolom és meg ragadom a mellét. Élvezettel simogatom, és markolászom a melleit, miközben a fogaimmal harapdálni kezdem a nyakát. Imádom a bőrének az ízét a számban, és azt ahogy a fogaim a bőrébe mélyednek. Közben a melleinek a fogdosása újra kőkeménnyé varázsol.

18+

Ha egy kicsit emberibb lennék, vagy talán kevésbé én akkor ezen lehet fel nevetnék. Ezen a kérdésen. Olyan kis butus. A füléhez hajolok, meg harapom a fülcimpáját, és elkezdem a választ a fülébe suttogni. – Szerinted, okos lett volna a papírvékony falaknál meg kötözni téged, és dacolva a lebukás lehetőségével ott helyben letépni a ruhádat és keményen meg dugni? A fél hotelt fel verted volna mikor éppen meg erőszakollak. – Mondom suttogva, és újra meg harapom a fülcimpáját. – Nem mellékesen itt van bilincs, és minden más eszköz ahhoz, hogyha rossz kislány leszel, akkor meg büntethesselek. – Mondom és a kezem lejjebb csúsztatom a melléről a hasán át az ágyékáig. A combjai közé csúsztatom a kezem és ott kezdem el simogatni a csupasz ágyékát. Ahogy pedig az egyik ujjam belé csúsztatom, érzem nincs kész a behatolásra. Így az ujjam továbbra is a szemérem ajkai közt csúszkálnak, hogy a test ösztönös reakciója elinduljon.
- Lazíts! Mert ha nem akkor nagyon fájni fog mikor ezt beléd tolom. – Mondom, a farkam pedig a nadrágon keresztül a fenekének tolom. Hadd érezze csak mi vár rá, had szokja a gondolatot. Az ujjam pedig egyre gyakrabban és egyre mélyebben döföm a hüvelyébe.

18+
Lassan kezd nedvesedni a simogatásom hatására, de ezt inkább a testének az ösztönös reakciójának számítom be. Viszont miközben őt simogatom, lassan fel sejlik előttem, hogy oké, hogy halálosan meg fenyegettem őt, de a reakciói akkor is eltérnek a normálistól. A legtöbb nő ilyen helyzetben már sokkosan zokogna. Ő azonban meglepően össze szedettnek tűnik és megfontoltnak.
- Nem kell félned. Nem fizettek azért, hogy megöljelek. Ha meg tették volna már valóban nem élnél. Azokért akiket itt látsz viszont komoly pénzeket fizettek. – Mondom, és meg kerülve a számba veszem a mellét és szívok egyet a mellbimbóján. – Így egyenként megöltem őket. Nem védte meg őket semmi. Sem az hogy ők is képzett gyilkosok voltak, sem pedig a rengeteg fegyver amijük volt. Sem pedig az, hogy a Mendoza kartell tagjai voltak. – Mondom, és persze amit mondok csak fél igazság. Elvégre nem volt még az olyan régen mikor eldöntöttem, hogy nem ölöm meg. Ha pedig nem találom őt jó játékszernek még mindig előfordulhat a dolog. De túlságosan meg bűvölt a szépsége és a formás női idomai. Így kevéssé tartom jelen pillanatban valószínűnek, hogy meg fogom őt ölni. Felváltva veszem a számba a melleit és csókolgatom a mellbimbóit. Majd a nyelvemmel fedezem fel a csodás halmokat. Lassan elszakítom magam az iker halmoktól, és elkezdek vetkőzni. Lassan feltárul a testem a nő előtt, és vele együtt minden kudarcom is. Golyó ütötte lyukak forradásai, vágások vékony fehér vonalai, vagy a gránát repeszek szakította szabálytalan lyukak. Mind egy egy általam elkövetett hiba eredménye. Volt amelyiket nem ismételtem meg többet, volt amelyik újra rajtam hagyta a nyomát. De végül mindig túléltem mindent. Most pedig itt állok meztelen a nő előtt. Mögé sétálok, és meg ragadom a csípőjét. Majd a farkam a nő ágyékához dörzsölve a combjai közé nyomom. Lehunyom a szemem az élvezettől és a selymes bőrének érintésétől. – Kérd szépen, hogy basszalak meg! – Mondom, és nagyon kíváncsi vagyok miként reagál erre a nő.

18+

Igen ő egyértelműen más mint a többi nő. Talán ezért reagáltam rá teljesen másképpen, mint azt szoktam. Nem fél tőlem, vagyis nem, úgy ahogy egy átlag nő tenné. Teljesen megőrzi a hidegvérét és annak ellenére, hogy tudja meg lesz erőszakolva már már együtt működő. Bár nem egészen erre gondoltam, hogy így mondja, amit mondott, de a játékhoz ez is jó. Lefogom a csípőjét, majd a farkam mélyen a hüvelyébe nyomom. Egy sóhaj tőr fel belőlem olyan szűk, és éppen csak elég nedves a dologhoz. De nem állok meg míg teljesen el nem merülök a testében ami még így is forró és őrjítő. Az élvezettől a hajába markolok, és a fejét hátra húzva a nyakát kezdem el csókolni.
A következő percekben át adom magam a vágyaimnak, és keményen kefélem hátulról a nőt, miközben a kezem be járja a testét. Nem bántom de elveszem tőle azt amit csak el lehet tőle venni, és egy pillanatra sem engedem menekülni.
Végül elérek a beteljesüléshez és lihegve borulok a nő nyakába. A légzésem és a pulzusom gyorsan normalizálódik én pedig ki húzódom a nőből. Azonban a testének a természetes illata a következő pillanatban újra harcra késszé varázsol. Lejjebb eresztem a láncot, és le akasztom a végéről a bilincset. Magam után húzom a nőt.
- Mit szólnál egy kis repetához belőlem?