FRPG
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
 

 The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeHétf. Okt. 17, 2016 3:05 pm

Elise Heart a süvöltő hang felé kapta a fejét és már nem volt ideje elkerülni a katasztrófát. Ereiben megfagyott a vér  és íves mozdulattal karolta át Lisa-t és Jack-et...
A robbanás, mint a mennyekből érkező, földöntúli vihar vetette szét az épületet.

Az X-Men bázisán, a Xavier Intézetben, valahol éles hangok harsantak.
Lámpák villantak fel vörösen és hátborzongatóan csengő riadók harsant a S.H.I.E.L.D. New York-i főhadiszállásán.
Mindkét szervezetnél emberek fordultak fakó arcokkal társaikhoz.
Mutánsokkal, Inhumanekkel és civilekkel tömve lévő bár robbant fel Long Island erdős területén.

Perzselő nap süt le az égből a hófehér piramisokra. A királynő lepillant a hajó csodaszépen metszett, ultra high-tech hídjáról az átetsző falakon és padlón át a városra... És látja a Nagy Folyó azúr tükrén csillani a lemenő nap fényét. A papok már gyújtogatják az illatos tüzeket a hatalmas, bronz edényekben a templomok kapujában és az árkádok alatt.. És az uralkodó palotájában szolgák hada készíti elő a Menny Fiának menetét az új templom felé.
A magas, karcsú, selymesen barna bőrű királynő egzotikus metszésű arca gondolkozva elmereng, ahogy felemeli kezét.
Apró, sárgán vibráló fuvallatnak tűnik csak, majd szárba szökellnek a lángok az ujjai körül.
- Tűz...? - kérdezi bariton hangján a férfi. Asgard hercegének szőke haja bekeretezi gleccserkék szemeinek pillantását, ahogy a nő mellé lép és karjai átfonják hátulról a királynőt. Domborodó hasára simulnak ujjai.
- Tűz. A kislányunk álmodik.
Odin elkerekedő szemei a nő felé fordultak, szemöldöke felszaladt.
- A kis... lányunk? Honnan tudod, hogy... És hogyhogy...
Ízisz elmosolyodott, és megfordult. Ujjai az arany fürtökbe túrtak.
- A mi fajtánk öregebb és fejlettebb a tiéteknél, Asgard hercege.
- És... Te képes vagy... Érezni...
- Az álmait? - mosolyodott el Ízisz. - Igen, Odin, látom... Vagyis érzem őket, mint valami távoli hangokat és képeket a hajnal fényénél.
- És... És mit látsz?
A nő megfordult és elgondolkodva nézett le a szoborra.
- Tüzet. - szólalt meg végül alt hangja. - Tüzet és...


Az X-Men testhez álló, pilótaruhás tagjai szétszórva hatoltak be a romok közé. Metsző sugarú reflektorok pásztázták kezeik között a sötétben a még mindig lángoló-füstölő romokat.
- Nem... Nem látunk túlélőket, Miss Phyllis - mondta egy tisztán és szépen csengő lányhang. A hanghoz tartozó tizenéves lány vörös haja leomlott sötét egyenruhájára és kezeit felemelve tartotta, erejétől az Auld Inn tégla-, fa- és cserép-törmeléke egyenletes tempóban emelkedett, megtört testeket fedve fel...
- Csak az időnket fecséreljük, Tams - mondta egy férfihang. A barna hajú férfi, aki a nő felé fordult, száján örökös, talán gúnyos mosollyal beszélt. - Ki élte volna ezt túl? Kutassuk körbe a terletet és öljünk meg mindenkit, aki felelős volt ezért.
- Miss... Mis Phyllis! - csattant fel izgatottan a lány hangja.
- Mondom, Jean... - kezdte türelmetlenül a férfi.
- Nem, nem, Mis Phyllis, segítsen... Itt... Itt azt hiszem túlélők vannak!

Elise Heart tudata millió apró kínra és nagy, éles fájdalmakra eszmélt fel. Önkéntelenül köhögni kezdett, és kín mart a hátába, ahogy egy törött acélrudakkal tarkított betondarab felemelkedett róla és lámpafény, esti levegő, kiáltások tolakodtak be a tudatába...
Arcát oldalra fordítva nézett fel. Karjai még mindig görcsösen tartották az ájult Lisa-t és Jack-et maga alatt. A lány bőrkabátja ezer helyen szakadt fel, farmerján, jobb lábán rohamos sebességgel terjedt a szürkéskék szövetet mély, sötét bordóra festő vérfolt...
Nem bírt mozdulni. Csak kioldottak a görcsös izmok és Elise összecsuklott Lisa és Jack mellé a poros romok mélyén.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Okt. 26, 2016 12:53 pm

Ősz volt. New York szürke, borongós utcáiba némi színt vitt a lefelé hulló levelek tömege és a lány mélyet szippantott a levegőből. Jobbjában fogta a kávét, ami még mindig túl forró volt ahhoz, hogy belekortyoljon anélkül, hogy leégetné a nyelvét. Az épületből kilépő barna hajú férfi magával hozta a benti pékáruk édes, tömény, meleg illatát, amitől Tammy gyomra hangosan megkordult.
A barna hajú férfi a húsos krémmel töltött leveles tésztát tartalmazó zacskót a rövid, szőke hajú nő kezébe nyomta és magáét kibontva beleharapott a vaníliás fánkba.
- Este nincs kedved elmenni a csapattal iszogatni?- Már előre sejtette a választ. Szúrós pillantást vetett a karcsú nőre annak nemleges válaszát hallva és felsóhajtott. - Tams… Néha neked is ki kellene kapcsolódnod.- Mormogta az orra alatt és magához vette a következő falatot.
- Erre van az edzőterem.- Nem állt szándékában Will orrára kötni, hogy miért tartózkodik az alkohol fogyasztásától. Mégis… Kinek tenne jót azzal, ha a képességei veszélyesen… kontrollálhatatlanná válnának? A tudatmódosító szerek megnehezítik, olykor lehetetlenné teszik a kordában tartást és ha megcsörrenne a telefon… Nem. Nem kockáztat és kész.

Órákkal később felhúzta magán az egyenruhát és ujjai finoman simították végig hasfalán a különleges, sötét anyagot. X-Men. Néha még most is elcsodálkozott hogy hogyan került ebbe a pozícióba és miért érez csöndes, feszült izgalmat a páni félelem helyett, amikor elfoglalja helyét a gép ülésében. Nem érezte magát bátornak, egyszerűen csak… önmagától cselekedett veszélyhelyzetben. Azúrkék íriszei megtalálták Jean barna, sötéten csillogó íriszeit és vett egy mély levegőt. Long Island erdős területe felé haladt a lopakodó és a lány gyomra egyetlen, apró görccsé húzódott össze. Az a rengeteg mutáns, inhuman és civil… Tompa, lüktető, hányingerrel keveredő harag lobbant fel benne és pillantásába szikraként pattogó feszültség költözött.
- Az elsődleges cél, hogy megtaláljuk a túlélőket. Ez Jean és az én dolgom lesz. A többiek kutassák át a környéket.- Vetette fel javaslatát és meglepetésére nem ütközött ellenvetésbe, egyedül Willnél, aki szent kötelességének érezte, hogy behatoljon velük az épületbe. Torkában dobogó szívvel lépett Jean elé és jeges tekintete lángra lobbant, mikor belépett a törmelékek, füst és kavargó por közé.
- A törmelékek alatt…- Baljában fogott egy méretes elsősegélytáskát és Willre pillantott, akinek jutalma egy sötét, elnémító pillantás lett. - Ilyen alapon nem értem, mégis mi a fenéért akartál bejönni ide. Menj és kutass te is.- Csattant feszült hangja, amivel szinte átvágta a dermedt csöndet. Jobbját felemelve moccantak meg engedelmesen a törmelékek és Jean átvette szerepét, amikor figyelme másfelé terelődött.
- Szólj az orvosi csapatnak, hogy találtunk három túlélőt!- Futva indult meg a három test felé és összevont szemöldökkel figyelte, ahogyan a szőke hajú, fiatal lány pólóján elkezd terjedni félelmetesen gyorsan a sötét, vörös folt. [color=darkblueg- Basszameg.[/color]- A test mellé térdelt és ledobta a földre a táskát, aminek az oldalát feltépve elővett egy steril fecskendőt és tűt. Összeállította őket és baljába szúrva vett vért magától. Közvetlen kapcsolatot nem akart létesíteni a nővel- sejtette, hogy akkor a tudatuk megnyílna a másik előtt, mint akkor, ott… Vele. Tüdejéből szaggatott sóhaj szakadt fel amikor a hiány belémart. Olyan rég látta már Caelt…
- Hé, meg ne halj itt nekem!- A szőke lány karját maga felé fordította és amíg az épületbe robbanó csapat a másik két testtel foglalkozott, Tammy lefertőtlenítette a nő karját és beleszúrta a tűt, saját vérét fecskendezve a lányba, ami lángoló jégként áradt szét a fiatal vénákban molekulákat és szöveteket egyesítve, alkotva újra…
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Okt. 26, 2016 2:01 pm

Elise testét úgy fogadta a darabos-szilánkos törmelék, mint a mélyálom puha, megértő, bársonyos, sötét hullámai. Kiengedő izmai már nem kellett a leomlott betont tartsák Lisa és Jack felett, és most minden tagja úgy engedett el, mintha a bolygó teljes súlyát vették volna le a vállairól. Látta homályosan a fényeket, a romok közé érkező alakokat, és látta a szép arcú, szőke lány körvonalait, aki fölé magasodott. Elise mondani akart valamit, de torkán csak valami kósza nyöszörgés futott végig. Érezte a válla alatt a nyomást, érezte azt az érdekesen kényelmetlen érzést... Valahol, valamilyen szinten tudata éles pontossággal kiáltotta be elméjébe, hogy egy kiálló vasrúd szaladt a hátába, de szinte semmivel sem törődött, így, megpihenve...

Ólomnehezek voltak a tagjai.
Minden éberség és minden erő, mintha egyszerre futott volna el. Olyan... Nehéz volt a feje... És csak...
Csak... Pár percre... Csak egészen kicsit... Hadd csukjam le a szemem... És... Igen, így... És... hagyjatok csak kicsit itt...
- Foglalkozzatok... Lisa... És Jack... Ők nem biztos, hogy... Remélem, nem esett... öhm...
A szavak majdnem összeálltak bódult hangú mondatokká, de így félig értelmesen hangzottak fel a romok között.

Egy furcsa, barna hajú árnyék valahol, valamit, gúnyos élccel mondott a szőke lány felé, aki Elise fölé magasodott. Ő csak pislogott, és megpróbálta fókuszálni az előtte lévő alakot. Rövid haja csodaszép arcot keretezett és Elise csak beharapta az alsó ajkát, ahogy végignézett azon az angyali arcon.
Hú... De csini... Vagy...
Nem tudta, hogy a vérveszteségtől kótyagos a feje és nyúlik meg minden gondolata.
De az érkező tűtől felpattantak a szemhéjai. A lány annyit mondott, meg ne haljon itt neki, Elise pedig érezte, hogy kezek fordítják a karját, a felszakadt bőrkabát, alatta a ruha már nem is volt ott sápadt bőrén. A kevlár mellény felett minden ruhája szenes volt.
Látta a tűt közeledni és ajkai elnyíltak.
Nem is érezte az apró szúrást, ám látta azt is, ahogy a lány saját karjába szúrja a transzfúziós cső másik végét.
- Várj, nem... Nem vagyok...
Nem tudta befejezni a mondatot. A karmazsín csík végigcsúszott az áttetsző vezetéken. Elise balja felemelkedett, hogy a csőért nyúljon...

... Kavargó, robajló, elemi erejű, eksztatikus vihar. Úgy hasított bele a karjába, majd az egész testébe, mint egy orkán. Hihetetlen, szúró, jeges fájdalmak bújtak meg a tűzciklon közepében, mintha jég és láng, gyönyör és fájdalom egyszerre futna végig a testén.
Elise érezte, hogy az energiától teli vér úgy robban bele a testébe, mint egy orgazmus. Baljának ujjai már nem tehettek semmit, csak megkapaszkodtak a lány kezében...
Tammy érezhette, hogy Elise bőre jóval forróbb, mint az emberi testhő. A romok közt fekvő asgardi szemei elkerekedtek, pupillái kitágultak... Gleccserkék íriszeiben csillagok fénylettek fel, majd folytak össze tűzörvénnyé, míg szeme kékjét elfedete teljesen az arany-narancs lángfolyam.
- Ez... ah... hahhhhhh.
Nem tudta befejezni a mondatot, mert egy eksztatikus nyögésbe fordultak át a szavai.
A gyönyör, ami a puszta, tömény energiát követte, úgy söpört rajta végig, mint az erdőt megtépő, nyári jégeső. Mint a Nagy Folyóra boruló homokvihar. Ujjai erősen kulcsolódtak rá a másik lány kezére, háta ívben megfeszült...
És a helyükre ugró szöveteken, megfeszülő hámsejteken, összeálló vénákon orgazmikus tűz futott végig.
- ... Hah... ..... aah...
Az apró sóhajok elkerekedő ajkai közül akaratlanul törtek fel és...

Elméje ekkor nyílt meg.
A képek végigszaladtak a tudatában, akaratlanul. Hófehér piramisok és márvány templomok a Nagy Folyó két partján. Égő tűzek a bronz tégelyekben. A karcsú királynői hajó az égen. Asgard arany páncélos katonái. Szétbomló lángok, amik egy szőke nő vállai felett ugranak fel. Egy kislány, aki szőke fürtjei között csillogó, gleccserkék szemekkel nyúl bele a kandalló tüzébe és forgatja ujjai között a parazsat. Egy hosszú csók a Tennessee folyó partján. Amerika Kapitány kezében a pajzs. Krionikus golyók, amik jeges, kínzó faggyal marrnak a testébe.

Elise visszahanyatlott a törmelékek közé. Lassan befókuszáló szemei megtalálták a másik lány arcát.
- Ez.. Ah... Ez nem sima... Emberi vér.
Ujjai megtalálták végül a transzfúziós csövet és lassan húzták ki karjából a tűt. Megpróbált lassan, tenyereivel két odlalt a törmelékre támaszkodva felállni... És nem jött rá eddig, hogy a vágás a combjában ott van, és lassan regenerálódik. Egy fájdalmas nyögéssel huppant vissza a törmelékre.
- Jack? Lisa? Bármilyen más túlélő? Istenem, hányan... Hányan haltak meg? - Fordult balra két barátja felé. Majd visszanézett megmentőjére. Végignézett Tammy ruháján és elmosolyodott. - Fekete latex... Dizájnos egyenruha, gyors reagálás... no bullshit. Csak nem... X-Men? - kérdezte fáradt, de joviális hangon, majd sóhajtott.
- ... Felteszem... Nem maradt benned... Még egy kis... Tűz esetleg...?
Jobbja kinyúlt a lány felé, kinyitott, felfelé forduló tenyérrel.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Okt. 26, 2016 8:59 pm

Összevont szemöldökkel figyelte, ahogyan a nyomógomb és a benne vöröslő folyadék enged akaratának és a vér beleivódik a lány vénáiba és összekeveredik saját vérével. Lassan fújta ki a levegőt és meglepetten pislogott az ívben megfeszülő testre. Mély levegőt véve ért a nő halántékához jobbjának hűvös, remegő ujjaival és simította végig az átlagosnál jóval forróbb fedőréteget. Tekintetében lángra kaptak a jégszilánkok, kékes tüzet szórva arra, aki pillantásába mélyed és behatolt a nő elméjébe. Nem lett volna szükséges ehhez megérintenie a nőt, az eltelt fél évben egyre tökéletesebben uralta az erejét, mégis… Ezúttal erősebben, határozottabban, körvonalazottabban akart jelen lenni a sérült elméjében, hogy visszarángassa azt a halál felé vezető úton.

- Ne beszélj, csak az erődet pazarolod. Te vagy a legrosszabb állapotban, nekem veled kell foglalkoznom, kedves.- Visszafojtott, lágy hangon beszélt a lányhoz, akinek az elméje az átlagos emberekénél nehezebben nyílt meg. Majdhogynem erőfeszítést kellett tennie, hogy beléphessen, de abban a pillanatban, hogy lángoló jégviharként, elemi erővel hasított elméje a lányéba, annak ajtaja feltárult és hívogatóan játszódtak le a sötét szobában álló lány előtt az emléktöredékek, mint valami kusza, rosszul összevágott film darabos jelenetei.

- Oh… Ássunk kicsit mélyebbre, rendben?- Eltaszította a felbukkanó emlékeket, amiket a lány tudata véletlenszerűen ragadott ki a többi közül és néma csodálkozással haladt előrébb a gyönyörű, erőteljes, nem evilági öntudatban. Miközben a földi világban a lány sebeit kötözte a kötszerek telepatikus mozgatásával, a szellemi síkon a lány tudata elé emelt gátat, hogy ne legyen képes tovább merülni a mélységbe.

- So… What’s your name, honey?- Próbálta magához téríteni a lányt és megkönnyebbülve fújta ki a levegőt, amikor a nő kihúzta karjából az injekciós tűt és eldobta. Tammy puszta tekintetére kapott lángra a műanyag és fém találkozása, majd olvadt egyetlen tócsává. Kegyetlen lecke árán tanulta meg, mennyire nem jó ötlet a DNS-ét hátrahagyni bizonyítéknak.
- Nem, az én vérem nem sima, emberi vér.- Az elhasznált kötszereket a földön hagyta és felállt, hogy megnyújtóztassa elgémberedett tagjait. Karcsú, sportos alakjára tökéletesen, második bőrként illeszkedett a speciális öltözet, mely leginkább egy pilótaruhára emlékeztetett. Tekintetében ott ragyogott a túlvilági erő lángjaival a gleccserek kéksége és alsó ajkát megnedvesítette, miközben letaglózva pillantott Jeanre. - Szóval… csak ők hárman. - Feszülten, élesen, szinte haraggal szakadt ki belőle a levegő és türelmetlenségére a levegő felizzott körülötte. A szétroncsolódott, darabokra szakadt testeket figyelte és ajkait penge vékonyra préselte össze.

- Hogy… mi? Ah…- Bólintott az ismeretlen lány kérdésére és felé fordult. Tammy körül örvénylett az erő, ami szétfeszítette, maga alá gyűrte és újra összerendezte a valóság szövetét. A nő emlékei között bóklszva elég információt szerzett ahhoz, hogy mit akar és…

Nőiesen vékony, mégis izmos jobbját a másik kezével fonta össze, ujjaik összekulcsolódtak és a rövid, szőke hajú lányból elemi erővel tört fel az energia, arrébb lökve a körülöttük, földön heverő törmeléket, melyek közül egy-kettő a falnak csapódva tört kisebb darabokra. A lány testét körbeölelték a lángok és lassan, szinte húzódzkodva, tartózkodva fonták körbe a másik nő testét is. Torkában dübörgött pulzusa, majd elengedte a máik kezet, erejével támasztva meg a nőt, ha megtántorodna az impulzustól. - Enjoy that.- Egy félmosoly kíséretében elfordult tőle és két karja óvatos, lassú emelésével egy időben moccantak meg a holttestek és emelkedtek a levegőbe, hogy egyenként induljanak a kijárat elé terített gigászi méretű, fekete konténer felé. Nem. Nem hagyom itt őket. Torkát fojtogatta az érzés és alig kapott levegőt, de erősnek akart látszani, így megkeményedő pillantással nézett maga elé.

Édes, csöndes béke ölelte körbe a jelenlévőket. Tekintetük hiába kereste az előbb levegőbe emelkedő testeket, csupán a mezőt látták maguk előtt, a tópartot, a kavicsokat és a vízből felbukkanó halakat…

Mire Tammy véget vetett az illúziónak, a konténer tele volt a testekkel és fémes csikordulással emelkedett föl a levegőbe.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeCsüt. Okt. 27, 2016 10:36 am

Elise még emlékezett arra a semmiből emelkedő falra, ami csendes nyugalommal állította meg az emlékek sorát - Amik úgy robbantak ki és áradtak, mint egy gátját szakító folyó. Mint elmúlt nyarak megfakult képei, mint egy előző élet álomszerűen megmaradt emlékei, amik halovány színekkel vetülnek az ember elé a reggeli napfényben...
... És újra a Földön volt, sebesülten, a füstölgő-halálszagú romok között. A kérdésre, hogy mi a neve, csak mély levegőt vett és lágy hangon, a nő szemébe nézve válaszolt.
- Elise.
A szemei arany lángokban égtek, amik úgy köröztek íriszeiben, mint a Nagy Folyó olvadt napfényt hordozó hullámai. Pillantása egyenesen a másik szempárba fúródott. A mutáns lány szemei pedig ragyogó, tündöklő azúrkékben fénylettek, mint a csillagok és a nap fényétől kristályként felragyogó, mély, gyönyörű északi égbolt. Egy pár másodpercig csak elgondolkozva nézett egyik szemből a másikba, majd ahogy a mutáns nekiállt elégetni a fecskendőt és a tűt és a szemetet, Elise is felült, végigpillantva magán és a kötéseken a sebei körül.
- Köszönöm szépen - mondta dallamosan lágy hangon, baljának ujjait jobb válla köré fonva, finoman körözve egy kicsit és felszisszenve a felsajduló fájdalomtól.
Fenézett és bólintott. Halványan mosolyodott el.
- De emberi vér. Ez adja a... Szenvedély alapját. A lángok csak... Katalizálják. De az empátiát, a szeretetet, az emberséget nem az X-gén kölcsönzi egy emberbe... My dear X-Man.
Kedvesen mosolygott, fáradtan és lassan visszatérő életerővel, majd segítséget kért a lánytól és...

Az ujjai közé fonódó ujjaktól Elise tagjaiban áramütés futott végig, mint egy tengerbe csapó villám pezsgése. A teste, ami már hetek óta úszott hormonok sorában, úgy reagált a másik lány érintésére, mint a tűz, amire olajat öntenek és az érkező lángok...
Katarktikusan szépek voltak. Elise lassan emelkedett fel és érezte, hogy körbefonja a tűz. Nem is törődött vele, hogy ruhája maradéka lefoszlik róla, csak a kevlár mellény, és a hosszú, tűzálló nadrág marad. Lábai felemelkedtek a földről és érzett valami szelíd erőt, ami megtartja egyenes helyzetben... Ami miatt hálás volt, így fejét hátravetette és engedte, hogy egy hosszú, érzéki sóhaj csússzon ki lassan a torkán... Ahogy végigfutott az energia minden tagján, szinte tobzódott benne a katarzis, és gerincén, nyakán, mellein, combjain áramütésként simogatta testét a hő...
Robajló válaszként harsogott benne a saját ereje. Lapockái között szúró, kitörni akaró érzés csengett fel, mint már oly sokszor az elmúlt hetekben. Ujjai között keveredtek a lángok, és bőre tikkadt folyómederként itta be a lány tüzét. Elise leereszkedve csak félig leengedett pillákkal hagyta, hogy a köré varázsolt világ elfedjen mindent - Érezte, hogy a pezsgő erők hogy folynak végig a tagjain, hogy ugranak helyükre a szövetek, izmok, megtépett ízületek, vérerek...

Amikor a körülötte lévő világ szertefoszlott és visszatért a bár romjainak képe, addig már az ő véréből is kifogyott a láng, ami olyan eksztatikus söpréssel ragadta el, mint valami szintetikus drog. Látta a konténert emelkedni...

Ekkor érték el fülét a quinjetek hajtóműveinek hangjai.
Elise sarkon fordult, az égre nézett...
Abban a pillanatban már köteleken alakok ereszkedtek le az éjszakai égből, sisakjaikon kamerák, gépkarabélyaikon lézeres irányzékok, és gyors, hatékony alakzatban ugráltak le a kötelekről. Vagy három tucat kommandós.
- Hé! Itt! Hahó, állj! Állj! - kiáltotta a felcsapó szélben, a rotorokat megpróbálva túlharsogni, a lány, de láthatóan nem volt semmi hatása... Nyolcan emelték fegyvereiket a rövid, szőke hajú mutánsra, aki az előbb Elise-en segített, látta, hogy a Jeannek hívott, vörös hajú tizenéves lányt ketten teperik le a földre, a barna hajú férfi agresszíven kiabál és egy ököl csattan az arcában és mielőtt Elise bármi mást mondhatott volna, hárman kerültek köré.
- Állj, állj, állj, várjanak - nyúlt kevlár mellényének zsebe felé a lány, miközben végignézett a kommandósok egyenruháján a fehér körben büszkén ágaskodó, szimbolikus sas-emblémán.
A S.H.I.E.L.D. Fast Response Unit tizenöt perccel később érkezett, mint az X-Men.
Ahogy Elise keze a kevlárba ért, valaki kiáltott.
- Fegyver!
- Hé mutáns, le a földre!

Durr, oldalról a lány arcában egy puskatus csattant, és Elise körül csillagokban fordult meg a világ az éles fájdalom hatására, csak úgy rezonált végig koponyáján az ütés. A lány megtántorodott és már kezek szorították is le a földre, csuklóin hátul bilincs pattant. Nem látta, hogy mi történik a szőke mutáns körül, de látóterében ott volt Jean, aki felemelt kézzel engedte el erejét, a kommandósok hátrarepültek a láthatatlan erő gyűrűszerű robbanásától...
Látta a kommandósokat vezető ügynököt, kemény arcú, fiatal férfi, hogy oldalfegyverét húzza elő, a lány felé tartva.
Elég.
Elise tagjain végigrobajlott a tűz és ahogy hosszú combjai fellökték a talajról, a három kommandós lesodródott a hátáról. Csuklói között elpattant a bilincs lánca, és már csak pillanatok maradtak hátra, hogy cselekedjen. Teljes erőből futott és akkor találta el a férfi karját alulról, amikor elsült a fegyver...
A pisztoly élesen dörrent felfelé, az égbe.

- Teljesen megőrültek maguk?! Maga vezeti ezt az istenverte akciót?!
Elise hangja mezoalt orkánként robajlott végig, természetellenes hangerővel, a bár romjai és az erdő fái között. A fiatal ügynök felnézett a lány szemébe és félelem valamint dac keveredett az arcán, ahogy hátrébb lépett egyet.
Majd tekintete lejjebb vándorolt és...
... Elise mellkasa felé.
A lefoszlott ruha nélkül a füstös-megpörkölődött felszínű kevlár mellényen még teljesen kivehetően fehérlett Elise kevlárján a sas.
- Te... maga... Öhm...
- A nevét, ügynök, most azonnal.
- Öhm... Blisswater...
- Blisswater ügynök.
- Elise hangja továbbra is dübörgött, mint egy orkán. Nem látta a szőke, rövid hajú lányt, vagy nyolc kommandós tartott felé, amikor utoljára megpillantotta, de minden S.H.I.E.L.D.-es megfagyott egy helyben, a szőke, magas, vállas, lángoló szemű jelenséget figyelve. Elise csak előhúzta, amit eddig is akart... A láncon függő jelvényt a sassal.
- Elise Heart, Lt., Special Cases. Legalább tíz pontban megsértette az operációs szabályzatot és ártatlan emberek felé gyakorolt agressziót.

- De hiszen nem emberek, hanem mutánsok... Azt hittük, hogy ők voltak a...
- A MUTÁNSOK EMBEREK - dübörögte, közelebb lépve, egy dühöngő angyal erejével a férfi arcába a nő. Elise vonásai nem-emberire nyúltak. Egy asgardi haragja volt minden szava mögött. - Mint maga és mindenki más. A S.H.I.E.L.D. az emberiséget védő szervezet és maga megsértett minden szabályt és erkölcsi irányelvet.
- De...
A kommandósok közben elsápadva néztek össze. Nekik még a Heart névtől szállt inukba a bátorságuk.
- Nincs de. A jelvényét és a fegyverét, ügynök.
A férfi ellenkezni próbált, majd lassan elsápadt ő is. Átnyújtotta Elise-nek, aki kivette az ujjai közül az oldalfegyvert és a jelvényt. Zsebre vágta és még annyit dobott oda:
- Az egyik quinjetben várakozhat, fel van függesztve, azonnali hatállyal.
Majd sarkon fordult és körbenézett.
- Minden S.H.I.E.L.D.-esnek: Az akció vezetését átveszem. Először is, aki bármelyik X-Men tagra kezet emel, az gyorsabban repül a S.H.I.E.L.D.-től, mint Cap átlag erővel eldobott pajzsa. Az X-Menesek velünk vannak.
Majd körbenézett, a szép arcú, hatalmas erejű, rövid, szőke hajú lányt keresve. Míg ő elbajlódott a rá esőkel, a másiknak magának kellett kezelje a kommandósokat. Elise ha meglátta a lányt, még sántítva, de elindult felé.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzomb. Okt. 29, 2016 9:42 pm

Tammy számára néha még mindig újdonságként hatott az, amikor belépett mások elméjébe. Főként, ha olyan erőteljes és különleges tudattal volt dolga, mint amilyen az előtte heverő nőé volt. Az Elise nevű nő teljesen… más szintet képviselt, mint az emberek vagy mutánsok, akikkel eddig dolga volt. Azzal az első pillanattól kezdve tisztában volt, hogy nem egy átlagos emberrel van dolga és a nő több, mint aminek jelenleg mutatja magát, de nem akart mélyebbre ásni.
Nem lett volna illő és érdekeltsége sem volt benne, hogy átlépje a határt, amit saját magának szabott.
- Igazán nincs mit, Elise. - Szűrte fogai között és összepakolta a kellékeket, amiket, a sorrendet figyelmen kívül hagyva beledobált a táskába. Nem érezte magát teljesen a toppon, túl feszült volt ahhoz, hogy fenntartsa a továbbiakban is a nyugodt látszatot. Nem volt ehhez semmi köze a csöndes, szép vonása, magas nőnek, így irányába nem is mutatott semmit sem, de íriszeiben ott pattogtak azok a jellegzetes szikrák, amik láttán még az a marcona, vad skót alak is eltűnődik, érdemes-e megszólalnia. Tekintetével a romok között elrohanó mutánst figyelte és sóhajtott egyet.

Mintha egy gyereket eresztenél ki a játszótérre…

Megköszörülte torkát mielőtt felállt és nyakát ropogtatta, miután vetett egy kutató pillantást a nőre, aki körül kavargott saját energiája, az, amit átalakított magának az övéből és az, amit ő maga bocsátott ki. Fölöttébb… érdekesnek tartotta a képességet, ami szemei előtt elevenedett meg, de nem volt ideje nekilátni kérdezősködni. Nem mondott semmit a nő szavaira, csak átfutott egy mosoly az arcán és ment volna tovább dolgára, de…
A quinjetek hangja úgy zúgott fel a halott csöndben, hogy szinte fájt füleinek.
- Oh, yes, of course… Damn.- Hangja fáradt volt, nyűgös és türelmetlen. A lehető legkevesebb kedve sem volt azzal foglalkozni, hogy a felhúzott egérként pattogó katonákat és ügynököket kezelje. Felnyögött és elindult volna az egyik rangosabb tiszt felé, amikor eljutott tudatáig, hogy Jeanre kezet emeltek. A harag bombaként robbant benne és szemei azúrkékre váltottak, ami kezdett átfordulni évszázadok óta nem látott sötétséggé. Az energia körülötte mondhatni lángra kapott, megtörve maga körött a világ megszokott rendjét. A természetfeletti hullámok arrébb lökték a körülötte heverő romdarabokat és a feltámadó szél bele-belekapott a rövid, szőke fürtökbe.
- How you dare…- Szavaiból kiszűrődött a perzselő harag és miután Jean elengedte saját földöntúli, félelmetes erejét jobbját az ügynököket vezető férfi felé fordította, akinek kezéből a láthatatlan akarat kitépte a fegyvert és megolvasztotta. A legkevésbé foglalkozott azzal, hogy köré hány kommandós gyűlt és a testébe fúródó golyó térítette észhez. A levegő kiszaladt tüdejéből, sípolva és felköhögve köpte ki a vért, majd karjának lendítésével kirobbant belőle az energia, ami messzire lökte a rátámadó kommandósokat. Csodálkozva figyelte az akcióba lendülő nőt, aki a férfi karjának rohanva verte ki a fegyvert kezéből még épp időben. Balját felelve szakította le Willről azokat, akik éppen a speciális, mutánsok erejének visszaszorítására alkalmas bilincset nyomták a kezére.
Gyorsan emelkedő és süllyedő mellkassal fordult Elise felé, aki magából kikelve ordított az akciót vezetővel. Nem szívlelte, ha kezet emelnek ártatlanokra, és ha a nő nem lett volna ott, a lehető legkisebb bűntudat nélkül végezte volna ki a kommandósokat egytől egyig.
- Szóval… A S.H.I.E.L.D. mostanában így dolgozik? Semmi kérdés, csak in medias res letámadnak mindenkit?- Megvetően nézett végig a férfin. - Nos… A holttestek elszállításáról döntsenek maguk. Találtak bármi használható nyomot vagy információt az ügynökei, Heart ügynök?- Fordult a nő felé halkan beszélve. Will éppen visszanyerte az eszméletét, Jean pedig mögé lépve fonta karba kezeit. A rubintvörös, hosszú hajú, fiatal lány gondolatai tökéletesen tisztán kivehetőek voltak Tammy számára, aki maga is tisztában volt azzal, hogy nincs senki a közelben, aki képes lenne belelátni a fejükbe. Éppen ezért folytatott hangtalan eszmecserét a lánnyal és közben tekintetét le nem vette volna a fölé magasodó ügynöknőről.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzomb. Okt. 29, 2016 11:56 pm

Elise a dörgedelmes utasítás után megtalálta szemével a rövid, szőke hajú nőt. Láthatóan képes volt kezelni a helyzetet, és a lány csak elismerően bólintott, még egy vigyort is megeresztett volna, miután tanúja volt annak, hogy hátrálnak el a félelmetes X-Man tiszttől a kommandósaik.
És ha nem lett volna ott az a borzalmas fájdalom. A lány érezte, hogy bal lába úgy lüktet, mintha épp leszakadni készülne, mintha égető jég forogna a combja izmai között. Érezte a forróságot végigcsorogni a lábán, érezte, hogy körepatakzik a térde mellett.
És látta, hogy minden kommandós őt nézi. Utasításra várva.
Okay, when did I sign up for this again?
A lány Tennessee-ből, aki puszta hónapok alatt tudta meg, kicsoda, és S.H.I.E.L.D. kommandósokat vezényelt és...
Úgy érezte, furcsa módon, az egyetlen ember jelen helyzetben, aki meg tudja érteni, ott állt a S.H.I.E.L.D. erők gyűrűjében.
Elise előre lépett. Érezte, hogy a látása egy pillanatra elhomályosul, miután könny szökik a szemeibe a fájdalomtól. Pislogott párat gyorsan. Megköszörülte a torkát és további utasításokat osztott ki, és az emberek lassan visszatértek normális rutinjukba. Ő pedig tovább folytatta útját, minden lépésnél küzdve a felszisszenés és öszecsuklás ellen.
A lányban a bár képe jelent meg. Ott ültek Jackkel és Lisával, és akkor jött a sziszegő-robajló hang. A felcsapó lángok és a lehulló gerendázat és a sikolyok, amiket élesen vágtak el. És a szomszéd asztalnál ülő lányt elsodorta egy kiröppenő fémszilánk, és az előtte az asztalon heverő születésnapi torta repül, és a pezsgő, ami jeges vödörbe van merítve, követi a többi berendezés és a vércseppek útját...
Ő átkarolja Lisa-t és Jack-et... És a hideg pezsgősüveg meg a jég eltalálja a combját...

Elise kinyitotta a szemét. Odaért a nőhöz és közben mögé lépett a vörös hajú lány, hátrafont kezekkel.
Ő érezte maga körül... Érezte, ahogy a hűvös esti szélbe belekap... Valami energia. Közben némán megremegett a meztelen karjait borzoló hidegtől.
A nő hangjában dübörgő indulat forró volt és tökéletesen érthető a lány számára. Ahogy megállt a két mutáns előtt, lepillantott az azúrkék szemekbe, amik mint két, jégben égő világ néztek fel rá. Arca nyugodt volt, nem tükrözött érzelmet, ahogy végighallgatta a nőt. Csak állt ott, kevlár mellénye és hosszú, fekete nadrágja ugyanolyan kinézetű volt, mint az őket körbevévő kommandósoké, kivéve a füstös-égett felszínt.
Elise lassan bólintott. Majd jobbra és balra nézett.
- Nincs maguknak dolguk? - kérdezte erélyes hangon és a kommandósok már ugrottak is szét.
Visszafordult a nő felé, majd a félig mögötte álló lányra nézett. Közelebb lépett hozzájuk, széles vállai a tizenéves leányzó homlokának magasságában voltak. Nyugodtan nézett le a szpke mutáns szemébe. Halkan szólalt meg.
- Not here. - Dallamos hangja szinte suttogás volt, mezoaltja most nem erélyesen pattant, csak valami baráti nyugodtságot tükrözött.
- Walk with me. - mondta még a nő füle felé hajolva. És ha az elfogadta a még fejbiccentéssel megfűzött invitálást, Elise elindult. Intett a vörös hajú lánynak is, majd körbenézett.

Egyik kommandós sem látta már őket...
Ez volt az a pillanat.
A lány teste megdőlt és jobbja egy pillanat alatt megtalálta a szőke hajú nő vállát. Összeszedett arckifejezése egy másodperc alatt csúszott szét, és ajkai elkerekedtek, ahogy egy sóhaj szakadt fel a torkából.
- Ahhhhh.... hah... argh... Jézusom. Azt hittem, ha még egy lépést tennem kell egyenes háttal és resting bitch face arccal, leszakad a lábam.
Lenézett a combjára. Az épp csak forrni kezdő seb a rohanás közben felszakadt újra. És jég tépte fel a bőrét...
Az égető fájdalomtól majdnem csillagokat látott.
Jean közben melléjük ért és Elise bal keze pedig megtalálta a lány jobb vállát.
Lassú léptekben a romok mögé értek, ahol már elfedte őket a többiek szeme elől egy megszenesedett, beomlottan árválkodó, szenes, csonka téglafal. A lány sarkon fordult és háttal a falnak támaszkodott. Mély levegőket vett, majd normalizálódott a légzése.
- ... Oké. Szóval, a S.H.I.E.L.D. Először is... Azt hiszem, még nem mutatkoztam be a megmentőimnek rendesen. A nevem Elise Heart és S.H.I.E.L.D. különleges ügynök vagyok.
Először a nőnek, majd a lánynak nyújtotta jobbját, nevüket várva. Amikor Jean a kezéhez ért, először megijedt, és ki akarta rántani Elise jobbjából az ujjait, majd felettesére nézett és mégis megrázta a lány kezét.
- Wow... Ne haragudj, csak... Az érintésed... Sokkal forróbb, mint az...
- Emberi? - kérdezte fáradt vigyorral Elise. - Igen. Nem is mondhatnánk pontosabban.
- De... Miss Heart, vagy Heart ügynök, miért dolgozik egy mutáns a... - kezdte Jean félénken.
Ő csak sóhajtott.
- Kérlek. Csak Elise, oké? Ne hozz még nagyobb zavarba, mint amiben vagyok.
A lány bólintott. Ő mély levegőt vett és Tammy-ra nézett.
- Nos, először is, nem vagyok mutáns vagy Inhuman. Másodszor pedig... Mert hiszek abban, hogy minden emberi élet egyenlően végtelenül értékes. Amiben elvileg a S.H.I.E.L.D. hisz. És ez... Elhoz a kérdésedhez.
Megint jobbra és balra pillantott. Kiáltások, utasítások, törmelékek közt kotorászó hangok, a közben megérkező helyszínelők hangjai, a kutatás és helyszínelés rutinja hallatszott a fal mögül, és a kósza, őszi szél susogása a lombok között. Nem hallotta őket más.
- Nos... Mondjuk azt, hogy a S.H.I.E.L.D. is megosztott. Mindennel, ami most történik... A nyilvános vitákkal superhumanekről... Mindemellé társul, hogy a HYDRA agymosott mutánsokat és Inhumaneket használ. Nos... Mondjuk, hogy a szervezet fele, például Amerika Kapitány és én, meg még egy jó páran... Tartjuk magunkat a S.H.I.E.L.D. mandátumhoz. És ez a szervezet minden emberi életet egyformán kéne védjen, nem? És akármilyen hangosan védjük ezt körömszakadtáig... A folyosókon a suttogás akkor is ott marad.
A lány fújt egyet. Lassan folytatta.
- ... Mások... Militánsabbak. És... szűkebbre vennék a védettek körét, valamint tágabbra az ellenségekét.
Nyomatékosan nézett hol Tammy, hol Jean szemébe. Közben felszisszent újra, és kezeit a combjára fonta. A vérzés lassan szivárgott tovább.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeHétf. Okt. 31, 2016 5:18 pm

Az utóbbi hetekben egyre nehezebbé vált számára, hogy kontrollálja a benne kavargó, mélyről fakadó sötétséget. Voltak pillanatok, amikor az őt körülvevő kegyetlen borzalmakat látva… ártani akart. Nem beszélt erről senkinek sem, hogy azokban a momentumokban, amikor élvezte az erőszakot, mennyire megrémült magától és legszívesebben egy sötét pincébe menekült volna, ami apránként szívja el az erejét.
Túl gyorsan történtek az események és az irány, amit vett az élete néhány hónap alatt teljesen más volt, amit régen, a philadelphiai ház verandáján álló hintaszékben ülve elképzelt magának. Nem vált énekessé és az a nagyon, nagyon eltitkoltad dédelgetett kép sem vált valóssá, hogy Caelhez térhet haza esténként. X-Menként folyamatosan olyan helyzetekbe keveredett, amiktől éjjel képtelen volt aludni, mert szüntelenül pörgette le maga előtt a történteket újra és újra.
A mai napig nem találta meg a bátorságát, csupán… Cselekedett. Miközben belül végig ott remegett a kétségbeesett pánik, hogy mégis fi]mi a fene[/i] fog történni. Ha fegyvert látott, összeszorult a gyomra és halvány, lila elképzelése sem volt arról, túl fogja-e élni a mellette harcoló ember vagy éppen hogy az, akiért csatába indul.
Tammy ugyanaz a kirekesztett, félénk és magába zárkózó ember volt, aki küzdött a szavakkal, mint tinédzserként. Az eltelt évek alatt kiégettebbé és passzívabbá vált, de alapjaiban véve az a lány volt, akinek minden félelme akkor szállt el egyedül, ha látta a lakásban ragyogó viharként átrobogni a fiút, aki a tornacipőjét kereste és közben az anyjának kiabált le az emeletről.
Próbált hű lenni saját elveihez és szürke, fakó csalódottsággal figyelte a hibákat, amiket egymás után követett el.
- Fine.- A hangjában eddig pattogó feszültség csitult valamelyest és csupán enyhe, jeges él érződött már. Jobbjával beletúrt vállig érő tincseibe és követte a fölé tornyosuló izmos, sportos nőt.
Tekintetét a nő sántikáló lépteire függesztette és egy halovány sóhajt hallatott. A kinti levegőben is érezhető volt a halott, komor hangulat, mintha az idő megérezte volna a nem sokkal ezelőtt történt tragédiát, az égen szürkés fellegek jelentek meg és terjedtek szét lassan.
- Nem tudom, mennyire lenne ellenedre, de… van orvosi csapatunk. Örülnék, ha hagynád, hogy megnézzenek és ellássák a sérüléseidet.- Bal vállával egy fa törzsének támaszkodott és csöndesen figyelte a közelben rohangáló embereket. Ólomsúlyként nehezedett vállaira a szétszakadt testek látványa és szájának belsejét hirtelen elöntötte a nyál, baljós előjelként. Nagyot nyelve vett mély levegőket és próbálta leküzdeni a hányingert. Sérüléséből már nem szivárgott a vér, a kissé deformálódott golyót a szövetek lassan tolták kifelé és a fém halk koppanással hullott a földre, amikor elhagyta a testét. Megkönnyebbülten vett volna levegőt, de a fájdalom belehasított a mellkasába és a próbálkozás köhögésbe fulladt.
- Tamara Phyllis, az X-Men különítmény tagja vagyok.- Nyújtotta kezét egy kézfogás erejéig. - Nos, igen… Az elmúlt évek alatt a helyzet sokkal kiélezettebbé vált a mutánsok, inhumanek és egyéb fajok megjelenésével. Az emberek… félnek attól, amit nem értenek meg és irigylik azt, ami nem lehet az övék. - Tammy véleménye szerint a gyűlöletük is ebből fakadt, de tenni ellene… Nem akart semmit sem. Régen abban a hitben élt, hogy mindenki élhetne békében egymás mellett, de ahogyan teltek az évek és egyre keserűbbé vált ráébredt, hogy mindig lesznek olyanok, akik ezt lehetetlenné teszik.
- Akárhogyan is, ez az incidens attól tartok, nem merülhet feledésbe.- Hangja erőtlenül csengett, mikor hosszú csönd után megszólalt végül.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeKedd Nov. 01, 2016 3:09 pm

Elise csak újra fáradtan sóhajtott. Lenézett a lábára. A mély vágás szélei teljesen meg voltak égve. Megcsóválta a fejét, miközben zsebébe nyúlt és előhúzott egy ampullát. Még egyszer a sebre nézett, majd vállat vont és előhúzott még egyet.
- Mert ez egy ilyen nap - fűzte hozzá magyarázólag. Szájához emelte, foggal tépte le a kupakot... Majd egymás után a két morfiumos ampullát, tűvel előre a bal combjába döfte.
- Köszi... Tamara. De nem hiszem, hogy emberi gyógyszerekkel most lehetne ezen segíteni. Csak belemásznék nyakig egy...
A vörös hajú lányra pillantott, aki Jean Grey-ként mutatkozott be, és elkerekedő szemeit látva, nem fejezte be hangosan a mondatot.
... forrón lobogó, hatalmas kandalló tüzébe reggelig.
Újra sóhajtott egyet.
- Tamara. Hmm. Hogy szabad szólítani? Tam? Tammy? Wonder girl. Nem... Firewind. Hmm. Sexy Blonde Hailstorm. Melyik? - kérdezte végül vigyorogva és feljebb tornászta magát, a falnak támaszkodva.
Ahogy végighallgatta a nőt, szemei jobban felnyíltak és...
Aranyló fények jelentek meg az íriszeiben. Nem túl fényesek, épp csak picike szikrák, mintha egy meleg folyó hullámai tükröznék vissza éjjel a csillagok táncoló fényét. Mezoalt hangja karizmatikusabban csendült fel, ahogy válaszolt, szavai mögött érzelmek feszültek.
- Nem. Nem, Tamara, nem. - Fejét csóválta, majd Jean-re nézett és újra a szőke nőre. - Nincs igazad. Nem az emberek és egyéb fajok, nem. Hanem ti, emberek. Te is. És itt Jean. És az Inhumanek. Ti mind, mind emberek vagytok. A mutánsok is, mind emberek.
Elise ellökte magát a faltól és nem bántóan, csak nyomatékosan a nő kulcscsontjának szegezte a mutatóujját.
- Te, Tamara Phyllis, ember vagy, akármit is mondana rád bárki más. Egy fajba tartoztok mindannyian, ez a ti bolygótok, mindannyiótoké. És a ti mutációtok, - vezette végig pillantását Jean felé, majd vissza Tammy-ra, - semmiben nem más, mint az, ami az emberek bőrét fehérre vagy feketére váltja, vagy a szemüket barnára vagy zöldre... Vagy pont ilyen gyönyörű azúrkékre, mint a tiéd.
Jobja barátságosan simította végig a nő felkarját.
- Egy különbség van csak köztetek és a többi ember között: Nektek olyasmi ajándékoztatott, amit jóra, valami nagyra, valami többre tudtok használni. Egyesek leigáznák ezzel a világot. Mások... Mint ti, az X-Men, megvéditek. De akárhogy is legyen, ti mindannyian emberek vagytok, és ne feledjétek ezt soha. Egy fajba tartoztok, és a jövőtök mindannyiótoknak... Közös.
A lány újra hátradőlt és újra sóhajtott.
- A S.H.I.E.L.D. egy része is ezt felejti el. Néha úgy érzem magam Cap mellett, mintha a világban a gyűlölet, a harag és a kirekesztés megszaladna körülöttünk. És emiatt kit nem fogunk tudni megvédeni? Mikor fogunk egy kisgyerek holtteste felett állni tehetetlenül, mert nem számíthatunk másokra? Mert a minket körülvevőket meggátol a gyűlöletük és a haragjuk és a félelmük? Néha úgy érzem, nem is védelmezői vagyunk a körülöttünk lévő világnak... Csak valami lehetetlen álom követői. Akik nem érhetnek oda mindenhova, időben. Cap azt szokta mondani, hogy a világnak hősökre van szüksége, de komolyan... Nézz körül.
A lány széttárta karjait a romok felé.
- Nézd, mit látsz. Én kellett volna ezt megállítsam. Nem is vagyunk mi védelmezők, legfeljebb csak... Valamiféle... Bosszúállók.

Lehajtotta a fejét és megint csak, sóhajtott.
- Bocsánat... Bocsánat. Néha gyorsabban szalad meg a szám,minthogy gondolkodnék.
Mosolyogva nézett fel Jean-re.
- Ez nem volt valami tiszteletreméltó és ügynökös, felteszem, ugye? Azt hiszem,már a morfium beszél belőlem... Lássuk. Ez a helyszín nem fogja magát megoldani.
Elise megköszörülte a torkát és megpróbálta ellökni magát a faltól.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeKedd Nov. 01, 2016 7:26 pm

Összevont szemöldökökkel figyelte Elise tevékenységét. A seb maga egyáltalán nem nézett ki bizalom gerjesztően és biztos volt benne, hogy ha Cael itt lenne, ellentmondást nem tűrőn parancsolná a nőt az első mentőautóhoz, pattogó, fémes hangon.
Ő azonban nem volt itt és a lány rózsás ajkai közül egy halk sóhaj szakadt fel.
- Az… viszont jó?- Hangjából nem lehetett nem kiérezni a kötözködést és megforgatta a szemeit. Jean ajkai széles mosolyra húzódtak, majd alt hangján egy kuncogás is helyet keresett magának a komor csöndben. Jobb ujjának mozgatására a mentős táska cipzárja halkan elhúzódott és a fecskendő, meg a tű engedelmesen röppent Tammy elé, aki néhány pillanat alatt összeszerelte őket. A csuklójánál futó vénába szúrta a tűt és addig húzta visszafelé a dugót, amíg a kellék meg nem telt a vérével. Ezután Elise elé lépett és felé nyújtotta.
- Ennek segítenie kell. Ha nincs rá szükséged, égesd el egyszerűen.- Az X-Men orvosi csapata diszkréten kezelte azokat az eseteket, amiket bevetések során láttak el. Biztos volt benne, hogy Elise titka nem látott volna napvilágot, de nem volt semmi joga vagy indíttatása arra, hogy erősködjön. Tiszteletben tartotta a lány akaratát és a másik módszerhez folyamodott, amivel segíthet.
- Tisztában vagyok azzal, hogy mi és ki vagyok. A legjobban azzal, hogy veszélyes vagyok, ami okot ad mások irántam táplált félelmére és gyűlöletére.- Egészen addig csöndben volt, amíg a lány be nem fejezte a mondandóját. Karjait keresztbe fonta maga előtt és mély levegőt vett. - Ahogyan Jean és mindenki más is tudja, mik ők, annak ellenére, hogy egyesek miféle címkékkel akarják a másikat felaggatni. A viszálykodás azonban annyira mélyen gyökerezik, hogy nem lehet eltüntetni. Ez nem is az én szerepem. Én csupán meg akarom védeni azokat, akik ártatlanok. Legyen az mutáns, képesség nélküli, inhuman, vagy… égi jövevény.- Vonta meg vállait. Épp elég évet töltött el úgy, hogy gyűlölte magát azért, ami. Néha vágyott vissza Philadelphiába, abba a családi házba, hogy Ann néni elé álljon és a nő rá irányítsa az összes haragot és gyűlöletet, amit a „faja” iránt táplált. Hogy a saját szemével lássa, ne csupán belülről rettegjen tőle. - Szemben úszni az árral… Nem egyszerű.- Visszadőlt a fának és megropogtatta a nyakát. Látóterébe közben bekúszott a fekete konténer képe és megborzongott, fejét elfordította az erdő felé.
- Sok mindent kellett volna megtennem nekem is, amihez kevésnek bizonyultam.- Tammy halántékánál tűszúrásszerűen kezdődött el a fájdalom és haladt tovább egészen aprólékosan gyilkolva az agyát. - Én hiszek abban, hogy ha az érdek közös, képesek leszünk összefogni, amikor beköszönt a szükség órája.- Az élni akarásnál nem lenne szabad, hogy erősebb legyen a gyűlölet.
- Kellően őszinte voltál és ez a lényeg.- Tammy azt mondta ki, amit a vörös hajú mutánssal mindketten gondoltak. Jean a távolban felfedezte Willt és hosszú léptekkel indult el felé, Tammy pedig egészen addig követte a lányt, amíg az el nem tűnt szeme elől a férfival, mikor beléptek a poros, romos épületbe újra. - És lenne valami ötleted, hogy merre induljunk el?- Karját nyújtotta a nő felé, hogy támaszkodjon meg rajta, ha úgy látja jónak.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Nov. 02, 2016 9:13 am

Elise csak elmosolyodott, ahogy a nő forgatta a szemeit. Volt ebben a Tammy Phyllisben valami... Megmagyarázhatatlanul...
Vonzó. Talán az ereje, ami párosult a szépségével, talán a határozott pillantása, vagy mind ez együtt és az a civakodó hangnem, ahogy kommentálta, miközben Elise beadta magának a morfiumot. Volt benne valami...
Határozottan erős és törődő. Mintha... Az a nő lenne, aki édesanya, és feleség, és tanárnő, és védelmező, és harcosnő... És ez a lány számára annyira végtelenül vonzó és megható volt, hogy Elise nem tett mást, csak egy meleg mosollyal, fehérlő-arany fényekben felragyogó szemének egy hosszú pillantásával válaszolt. Miközben a nő karjából engedte a fecskendőbe a vért, a lány csak bólintott, és amikor átadta volna, Elise hátradőlt és combja felé intett.
- Azt hiszem... Azt hiszem, neked nagyobb a gyakorlatod benne. Megtennéd, hogy...
Miközben várta az injekciót, Jean-re vigyorgott.
- De... Miss Heart - kezdte a leányzó, nagy szemekkel nézve az égett sebet Elise hosszú combján. - Ha a tűz megégeti, akkor... Hogyan...
- Nem, Jean, engem nem éget a tűz. Nem, de... De más igen. Néhány dologgal nagyon óvatosnak kell lennem, amivel nektek nem. És kérlek... Talán max négy évvel lehetek idősebb nálad. Liz, oké? Vagy Elise. Amelyik tetszik.

Utána felnézett Tammy-ra és bólogatott a nő szavaira, komoly arccal.
- Nézd... Ki nem veszélyes? Egy átlagos emberi kar elég erős hozzá, hogy bezúzzon egy átlagos emberi koponyát.
Elise kezét a nő vállára tette és mélyen nézett a szemébe. Hangja, a mezoalt dallamos volt és ellentmondást nem tűrő.
- Te különleges vagy. Ahogy Jean is itt. Ti megvédhetitek azt, aki nem tudja megvédeni önmagát. Miattatok pici gyerekek tudnak biztonságosan iskolába menni és édesanyák várhatják haza a családot este. Rátok küzdelmes tizenéves korát élő tinédzserek ezrei néznek fel és merítenek belőletek ihletet.

Elise csak sóhajtott ez után megint és bólintott újra Tammy szavaira. Kimerültnek érezte magát, minden tagja sajgott. Miközben Jean egy társa után ment, Elise ellökte magát a faltól és a közelgő helyszínelőkre mutatva válaszolt a nőnek.
- Azt hiszem, lesz mibe kapaszkodnunk.
- Agent Heart, ezt találtuk, minden le van fotózva, az anyagokat a forensics labba küldtük - mondta a szemüveges tudós készségesen. Elise körbenézett. Füstölgő romok voltak itt, is ahova értek, és egy kidőlt fal csípőmagasságig. Annak támaszkodott neki fáradtan és átvette a felé nyújtott műanyag bizonyíték-címkés tasakot. Valami fémdarabok voltak benne.
A tudós már vette is volna elő a zseblámpát, hogy megvilágítsa, de Elise csak megrázta a fejét. Szabad bal kezét felemelte, és meghajló ujjai között lángok ugrottak elő, hosszú, kecsesen táncoló alakzatban. A lány csuklójának fordulására a narancssárga lángok szép lassan fehérre váltak, ragyogó fényt árasztva magukból, és a fénybe tartotta a tasakot, Tammy felé is fordítva azt, hogy az X-Man is láthassa.
- Azt gondoljuk, hogy kintről...
- Igen, kintről érkezett, vállról indítható rakéta volt. Hallottam a hangját, ahogy becsapódott, de nem tudtam kivenni, mi az.
- Úgy érti... - kezdte értetlenül a tudós.
- Igen, Neville, odabent voltam.
- Odabent? - kérdezte a romokra nézve elhűlten a helyszínelő.
Elise csak sóhajtott és az égre nézett türelmetlenül.
- Igen. Találtak valami mást?
- Nos, nem, de ezt kezdtük elemezni... Arra gondoltunk, hogy...
- Titán-króm-szén-polimer mátrix, infúziós meghajtás.
Elise körbenézett Tammy-n és a tudóson.
- Jöttünheimi technológia. Ilyet használtak, amikor apámék... Hm, mindegy. - legyintett. - Köszönöm, Neville.
A tudós bólintott és elsietett. Elise Tammy-ra nézett.
- Nos, Sexy Blonde Firestorm... Ez egyáltalán nem jó hír. Egyvalakinek jutott a kezébe ilyesmi... Figyelj csak. Volt nektek összetűzésetek egy olyan szervezettel esetleg, amit úgy hívnak, hogy...
Elise körbenézett, majd összehúzott szemekkel fejezte be a mondatot:
- ...HYDRA?
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Nov. 02, 2016 3:42 pm

Elise kérdésére csak bólintott és közelebb lépve letérdelt a nő elé, baljával füle mögé simította kusza tincseit és így közelről, aprólékosan vizsgálta meg a sebet. Ujjaival finoman végigsimított a sérülés szélén és ajkait éppen, hogy csak, de azért mégis csücsörítve koncentrált és kiválasztotta a helyet, ahová a tűt szúrta be óvatosan, de erőteljes és határozott mozdulattal.
- Kilenc hónappal ezelőtt fogalmam sem volt róla, mit csináljak ezzel a fecskendővel. Egy évvel ezelőtt még roadieként utaztam az országban körös-körül.- És mennyivel egyszerűbb volt akkor még minden! Nem lebegett ott mellette kísértő, őrjítő árnyként az univerzum legfényesebben ragyogó lelke és azzal sem volt tisztában, mire képes. Azt még most sem tudta, meddig mehet el, de az eddig megtett út megrémítette. Mély levegőt vett és kihúzta a nő combjából a tűt, ami elemelkedett tenyeréből és azúrkék szemeinek kereszttüzében lángra kapott. Az olvadt műanyag, fém illata betöltötte a levegőt és a hő jólesőn simított végig bőrén.
- Ebben igazad van, de… Az átlagos emberek számára jóval nagyobb fenyegetést jelentek, mint az a kar, amiről beszéltél. Az örökbefogadott fiam… Képességeivel képes a gondolatait közvetíteni mások felé és marionett-bábként irányítani őket. Úgy, hogy még pusztán csak egy négy éves, ártalmatlan gyermek.- Érces, árnyalt altja meglágyult, ahogyan Billieről beszélt. - És ezek a… szélsőségesek nincsenek tekintettel arra, hogy hány évesek, pusztán a szörnyeteget látják bennük. Ha van valami a világon, amit le kell győzni, akkor… az ez a hozzáállás.- Kék, mély tekintete rezzenéstelenül függött Elise arcán. Szerette volna, ha képesek lennének az elfogadásra az emberek, de… Reményei ellenére nem tudott bizakodóan előre tekinteni. - Azt hiszem, ez igaz rád is. Még ha nem is innen származol, adsz egy kis kitartást azoknak, akik kételkednek magukban.- Szelíd, kedves pillantással fordult el a nőtől és a táskát a vállára vette. Valószínű nagyon… nevetséges látványt nyújthatna Kayla és Cassie számára jelen pillanatban. Ő, ahogyan mentőst játszva rohangál a romok között… Bele sem mert gondolni, hogy Cael mégis mit szólna mindehhez. Arcára halvány pír ült ki és elhatározta, hogy az akcióiról soha nem fog mesélni a férfinak.
- Remek.- Válaszolta az ügynök szavaira és lassú, rövid, könnyed léptekkel követte a nőt, aki egy helyszínelőhöz sétált. A romok itt is komor, súlyos nyomásként voltak jelen és elsötétülő pillantása újra körbejárta a robbanás sújtotta területet. Az egyik quinjet belsejében már ott volt a konténer, ami a holttestek darabjait tartalmazta.
Maga mellett lógatta karjait, jobbja ökölbe szorult Heart ügynök kérdését hallva. Vonásai villámgyorsan keményedtek meg és tekintete elsötétült, a körülötte áramló energia feszülten kavargott és a lány ajkai egyetlen vékony vonallá préselődtek össze.
Felidéződött benne a szikék okozta égető fájdalom, amint húsába vájtak. Az ujjak, amik a szöveteket széthúzva kerestek újabb mintákat. A különböző mérgek, amik az ereit savként marva áradtak szét szervezetében… A vörös koponyával ellátott robotok, amik Cael életére törtek. A férfi, aki élvetegen, kéjes hangon duruzsolva matatott mezítelen bőrén és markolta meg…
- Körülbelül… Nyolc hónappal ezelőtt elraboltak engem és… Egy kanadai bázisra szállítottak, miután beadtak valami szert, amitől teljesen… ártalmatlanná váltam. Egy laboratóriumban olyan bilinccsel tartottak fogva, ami megakadályozta, hogy használjam a képességeimet. Kísérleteztek rajtam és vettek szövetmintákat tőlem. Akkor ébredt fel… az egyik képességem. Sikerült megszöknöm, mert…- Elnémult, mert a hangja megcsuklott. Cael, mint valami bosszúálló, eszét vesztett fúriaként bukkant fel akkor az átlátszó üvegfal mögött és akkor, először volt képes arra gondolni, hogy talán van kiút onnan. Tekintetébe lázas csillogás költözött, mikor újra megszólalt. - Azt a bázist akkor én és… egy mágus, valamint több mutáns és inhuman megsemmisítettük, én pedig felgyújtottam az épületet.- Elise mellé lépett és ő is nekidőlt a fának, támasztékot keresve. Mintha hirtelen kicsúsztt volna lábai alól a talaj és térdei remegve tartották karcsú testét.
- Szóval mondhatjuk, hogy volt. Ha segíthetek valamiben, ami ellenük irányul, csak hívj. Ebben azt hiszem a teljes X-Men támogatását élvezed.- Halk, elhaló hangon beszélt.
Dammit.
I need a double scotch.
Immediately.

- Hogy állsz ahhoz, hogy ha ezt itt elintéztük, megbontunk egy üveg régi whiskyt? Ott nyugodtabban lehetne beszélni.- Annak a néhány napnak az említése úgy kavarta fel Tammyt, mint a legvadabb vihar a nyugodt tengervizet. Tekintetében sötét, haragvó tűz égett, az energia, ami tudata alatt is engedelmeskedett neki teste köré olvadva vetett halvány szikrákat, bármelyik pillanatban készen arra, hogy lángra lobbanjon.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Nov. 02, 2016 9:14 pm

Elise mély levegőt vett és mosolyogva döntötet ahátra a fejét. A nő feje felett elnézett a csillagos égboltra, aminek megannyi apró kis fénypontja...
Az emberi szemnek csak pislákoló fehér fény volt.
Az ő szemei előtt...
Kéklő, vörös, arany, narancs, ultraviola, infravörös és bíbor színekben éneklő kórus, a galaxis hangjaira szólózó áriák, amik az Univerzum háttérsugárzásának basszusára adták az élet ütemét... Sóhajtott újra.
- My dear Blonde Firestorm... Nine months ago I was a silly, silly little valley girl from the south. From the blaze of the Tennessee summer. Knowing nothing, coming to the big city and with no idea who she was. Look at us nnnn.....aaaaaaahhhhhh.....
Elise ajkai újra elnyíltak és utolsó szavai érzéki sóhajba mentek át. A tű, ami éles szúrással döfte át a combját, szabadon engedte a karmazsin vért és....
Elise kezei tapogatózva találták meg Tammy vállait, ujjai szórakozottan gyűrték markába a nő jumpsuitjának rugalmas anyagát és Elise még egy pillanatig elkerekedő, aranyban felfénylő szemeivel a másik azúrkék íriszeibe nézett, mielőtt feje átradőlt és még egy hosszú, eksztatikus sóhaj szakadt fel a torkából. A potens, erős, forró vér úgy zuhogott végig minden artériáján, mint egy hullámzó cseppfolyós gyönyörhullám, pezsegve ragadva magával a lángokat, szövetről szövetre... A seb egészen, nagyon lassan kezdett gyógyulni, míg a széleken az égéseket finom, friss bőr vette át, rózsaszínük kontrasztban volt a lány combjának hófehér színével.
- Ahhhh... hah... uh.
Jean láthatólag teljesen nem tudta, mit gondoljon, de végül elvigyorodott.
- And that is why they should educate kids - mondta Elise lassan befókuszáló szemekkel. Visszavigyorgott a lányra és kacsintott. - Among superhumans and celestial beings, needles are not edge just kinky, 'miright?
Jean nem tudott nem felnevetni, Elise pedig fejlebb tornászta ismét magát.
- Uh... Köszönöm. Köszönöm. Tartozom most már egy... Vagy több itallal.
Miután szemei újra fókuszáltak és végighallgatták, amit a nő mondott, Elise csak elgondolkodva billentette oldalra a fejét és belenézett Tammy azúrkék szemeibe. Hosszan. Töprengően. Mezoaltja felcsendült, ahogy újra megszólalt.
- Bölcs és erős nő vagy, Tamara Phyllis. Nem csak az X-Men, de mindannyian örülhetünk, hogy közöttünk vagy.
Kezét újra a másik vállára tette és barátságosan nézett a szemébe.
- Nos, ha... Az X-Menséget megunnád egyszer... A jövőben valkűrökre lesz szükségem. Ha gondolod. Jumpsuit helyett csillogó páncél, és... Szoba palota tornyában. Jó kilátás. Kiváló mézsör. Kiváló társaság. Egészségbiztosítás a csomag része.
Csengően felnevetett, és miközben újra a lábára állt, folytatta.
- Egyébként... Ritkán kezelik ennyire természetesen, hogy én...
Fejét ismét megbillentette.

Jean már továbbment és megérkezett a helyszínelő tudós. Amikor Neville elment, kérdésére Tamara láthatólag felzaklatottá vált. Elise csak a ledőlt téglafalnak támaszkodva hallgatta, hosszan és szótlanul, és miköztben a másik elengedhetetlenül gesztikulált, vagy jobbra-balra mozdult, lehajtotta arcát vagy felemelte, ő csak némán követte szemeivel Tammy szemeit, figyelmesen hallgatva végig a történetet. Mikor Tammy a végére ért, Elise lenézett a kezében lévő bizonyítékra. Forgatta, majd felpillantott ismét a nőre.
- Olyan bilincsek, amik... Sweet jesus. Tamara, annyira sajnálom, ha tudtam volna, ha akkor kapcsolatban van a S.H.I.E.L.D. az X-Mennel...
A lány megcsóválta a fejét.
- Istenem, annyi élet. Annyi áldozat. Annyi megtört tudat és elveszett emlék. Minden... Minden emberi élet annyira megismételhetetlen.
Felnézett újra a nőre. Hangjában valami megindultság tükröződött, ami lassanoldódott fel, mint a vastag fába kapó lángok, amik felkapaszkodnak a törzsön, növekvő indulattal.
- És annyira törékeny. Annyira értékes. Amit a HYDRA képvisel...
Elhalglatott.
- Nem maradhat. Cap elkezdte '44-ben, én befejezem, ha azon múlik.
Lehajtotta a fejét. Közben Tammy felkarjára tette jobbját, megszorítva a lány bicepszét, támogatólag, barátilag. Lehajtott fejjel, megszólalt.
- Mi is kaptunk belőlük. Majdnem... Majdnem sikerült elpatkolnom, nem sokkal New Yorkba érkezésem után. Hm. Az a deal mutánsok és Inhumanek között? Tudod, a békemegállapodás? Lehet, hogy eljutott hozzátok?
Elise felnézett a nő szemébe.
- Az én meg Cap voltunk, ott ismertem meg a Kapitányt. Minden jól ment... Amíg a HYDRA három különítménnyel nem csapott le a helyre. Végül siekrült a S.H.I.E.L.D. erősítésével visszaverni őket, de... Többeket erlaboltak és én... Én nem tudtam...
A lány elnézett a távolba.
- Tudod, mi a vicces? Hogy a normál golyók is... Fognak rajtam. Regenerálok, de nem végzetesen gyorsan. De a HYDRA... A HYDRA krionikus golyókat használ.
Elborzadás tükröződött az arcán, ahogy felpillantott újra Tammy szemébe.
- Krionikus golyókat, Tamara, érted? Folyékony nitrogénnel. Hogy lassítsák a képességeket. Én meg... Na most képzeld el, mi történik, ha négy ilyeen golyó átviszi a testem. Amikor egy puszta jégkockás vödör ezt csinálja - mutatott le a combjára. Megcsóválta a fejét.
- Mindegy... Igen. Bocsánat. Ital.
Elise megcsóválta a fejét. Megtámaszkodva emelkedett fel a téglafal csonkjáról, most ismét a nő fölé magasodott.
- ... Mondok valamit. Nekem nagyon sok papírmunkám lesz... Jártál már a S.H.I.E.L.D.-nél?
Fejét bocsánatkérően döntötte oldalra.
- A szobám nem egy nagy cucc... De mindig van nálam Tennessee whisky, és a közösségi étkező is mellette van, szóval akár laptopot is tudunk elővenni, ha dolgozni akarunk ezen az ügyön. Mit szólsz?
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeCsüt. Nov. 03, 2016 11:32 am

Szemöldökei magasra húzódtak homlokán, miközben figyelte a nő reakcióját a vérre, amit lassan fecskendezett be. Ilyen reagálást nem váltott még ki senkiből sem a vére és kissé idegenkedve figyelte az egyre fogyatkozó vörös folyadékot. Nem, mintha olyan sok embernek adott volna már belőle. Az előtte görnyedő nőn kívül egyes egyedül csak Cael kapott, amikor… Azt hitte, hogy ott fog elvérezni a karjai között.
Tammy számára akkor és jelen pillanatban is eltörpült mindaz, amit az előtte lévő napokban élt át a HYDRA bázison. Nem számítottak a zsigerei között kaparászva matató ujjak, a kések fagyos érintése, a teste legtitkosabb részeibe kéretlenül, undorítóan betolakodó kéz… Csak az, hogy a fehér ingen egyre gyorsabban növekedett a vérvörös voltok tömkelege és a páni félelem, ami dübörgött mellkasában figyelve, ahogyan a zöldes tekintet csillogása egyre halványabbá válik. Bármivel is került szembe, aznap éjjel a legnagyobb félelme valósult meg kis híján és… Ha nem járt volna sikerrel a kétségbeesett ötlettel, minden bizonnyal ott ért volna véget számára a világ. Mi értelme lenne egy fény nélküli végeérhetetlen alagútban kóborolni, tudva, hogy nem maradt semmi remény…?
Arcára gondolatainak hatására mély, szomorú és távolságtartó kifejezés ült ki, egészen kemény és rideg küllemet adva neki. Felpillantott a nő arcára és megköszörülte a torkát.
- Nem tartozol semmivel sem érte, hidd el. Az viszont érdekelne, hogy miért hat rád így a vérem.- Kíváncsian nézte a felegyenesedő nőt és fejét Jean felé fordítva elmosolyodott.
Oh, God.
Mindent konkrétumot kihagyva fogod ezt mesélni a barátnőidnek, ugye?
Szép kis kalamajkába fogsz keverni, Jean.

Már felhúzta a falat és nem engedte be a lányt, még ha az be szeretett volna lépni, akkor sem.
- Hm… Én ott akarok lenni, ahol többet tudok tenni. Szívesen segítek neked is, legalább… Szabadjára engedhetem magamat. - Nem bírta megállni, hogy ne vigyorodjon el. - Viszont… Sosem képzeltem volna, hogy egyszer képes leszek tanítani. Mármint… amikor Xavier professzor felvetette az ötletet nem kaptam levegőt a meghökkenéstől, de most… Látom azt a sok tehetséges és kivételes gyereket, akiknek talán pont az én szavaim kellenek ahhoz, hogy a jó útra lépjenek és… Egyenlőre úgy érzem, ott a helyem.- Szeretetteli, lágy hangon folytatta. - Ez viszont nem zárja ki, hogy belekeveredjek a lehető legnagyobb balhékba, amik csak léteznek.- Megvonta a vállait.
Tammy határozottan ingatta meg a fejét. Lelki szemei előtt nem az őket körülvevő romok hevertek, hanem a HYDRA bázis fémes, rideg falai és az őt körbeálló tudósok, kutatók. Hallotta a fojtott hangokat, amik értelme nem jutott el hozzá, mert minden erejét arra összpontosította, hogy képes legyen levegőt venni a testét szaggató fájdalom ellenére is.
- Ne sajnáld. Én sem teszem. Ha az nem történik meg, sosem veszem a bátorságot, hogy elmenjek az Intézethez és azzá váljak, aki most vagyok.- Elise további szavait csak néma elfogadással hallgatta. Lelki szemei előtt látta Susant, ahogyan a nyakából még szivárgott a vér és üveges tekintettel figyelte öccsét azokkal a szemekkel, amik ezen a világon már nem láttak semmit sem. Összeszorult a torka egy pillanatra és megköszörülte a torkát, hogy altja ne zengjen túlzottan érdesen.
- Igen, ismerem a HYDRA módszereit. Aljasak.- Részvét teli pillantást vetett az ügynöknőre és bátorítóan veregette meg a vállát. - Nem, még nem jártam a SHIELDnél, de egy ilyen ajánlatra nem mondhatok nemet. Ha megengeded, váltok pár szót a csapatommal és tőlem… Indulhatunk is. - Gyorsan búcsút intett a nőnek és elindult, hogy magához vegyen a hajójukból egy notebookot és a telefonját, majd a táskát vállára vetve indult el Will és Jean után.

Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeVas. Nov. 06, 2016 3:17 pm

Elise elmosolyodott. A másik nő szemeiben láthatólag rétetlenség csillant. Jean valami megmagyarázhatatlan vigyor-kezdeménnyel az arcán somfordált el, úgyhogy ő csak megrázta a fejét és ellökte magát a faltól.
- Huh... Huh, oké.
Szemeit tágra nyitva pislogott egy párat. Tammy vére valóban... Dús volt és potens és forró. És egy sor heves érzelem hullámzott benne. Elise is csak elmosolyodott és újra a nőre nézett.
- Nos... Nem egyszerű megmagyarázni. Mondjuk azt, hogy... Hm.
Lepillantott a földre és kereste a szavakat.
- Tudod, amikor a S.H.I.E.L.D.-hez kerültem, az egyik legnehezebb dolog az volt, hogy edzés közben... "Lekapcsoljam a képességem," ahogy a tréner hívta. Merthogy... Akkor még nem tudtam, ki vagyok, egyvalamit tudtam, sem mutáns, sem Inhuman. De a trénerem és mindenki más úgy kezelt. Mintha... Valami olyasmi lenne az, ami bennem van, mint egy fel-le kapcsolható dolog. Nektek... Nektek ez ilyesmi élmény?
Felpillantott a nő arcába.
- Nekem nem az. Sok ideig tartott, mire megértettem, egyáltalán mit szeretnének. Mert "képességet birtokolni," nos ez nem fejezi ki a legkisebb mértékben sem az én helyzetem. Nem. Én vagyok a képességem. És a képességem... Az a tűz.
Újra mosolygott és lassan közelebb lépett a nőhöz.
- És a Te véredben, Tammy Phyllis, valami végtelenül sok tűz cirkulál.
És a tűz az élet.

Oldalra billentette a fejét.
- Hogy fejezzem ezt ki? A tűz, az az élet. A napfény. A szeretet. A harag. A vonzódás. A hűség. A vágy. A szerelem. A szex.
Megvonta a vállát.
- Ha a morfium miatt kezd érthetetlen lenni, amit mondok, ne haragudj.

Elindultak és hamarosan kézbe kapta az első bizonyítékokat. Ott ült fél fenékkel a kidőlt falnak támaszkodva, hosszú combjait kinyújtva maga előtt és keresztezve a lábait.
Elvigyorodott arra, amit Tammy mondott.
- Are you sure we're not related, girl? Because I'm not from around here and even if it's slightly possible, my newfound liking towards your attitude would become just slightly incestous then, you know.
Még egy kacsintást fűzött az ártatlanul incselgő mondat végére, majd a romok felé nézett. Jack és Lisa a törmeléken át tartott feléjük, miközben Tammy elfogadta a meghívást.

- Jesus, Liz, hogy az istenbe nem sérültél meg? - kezdte Lisa aggodalmasan, ahogy két oldalról körbevették barátai, vállára téve kezüket.
- Én mondtam. - vágta ki büszke hangon Jack. Hosszú haja most kócosan borult sármosan borostás arca köré. - A mi Avatar Aang-ünk, csak a haja jobban áll.
Elise csak vigyorogva forgatta a szemét.
- Jack. Már mondtam. Ha választani lehet, én Korra vagyok, oké?
A srác csak legyintett, majd megveregette Elise vállát.
- Óh. Azt hiszem, még nem találkoztunk? - fordult egy lehengerlő vigyorral Tammy felé.
- Really, Jack? Pont most? - kérdezte Lisa, most rajta volt a sor, hogy megforgassa szemét. Fekete haja megszenesedett, a robbanás előtt elegáns bőrdzsekijére omlott, fehér bőrének kontrasztjával úgy festett, mint valami felsőosztálybeli, roppant dívás stílusérzékű, lázadó késő tini.
- Tammy, ő itt Jack és Lisa. Skacok, Tammy Phyllis, X-Men.
- No way - mondták mind a ketten egyszerre. Jack szája elkerekedett majd vigyorra húzódott.
- Basszus, mindig is a tagotok akartam lenni... Esetleg... Lehet kérni tőled körbevezetést az intézetben? - kérdezte, nagyon lehengerlően sármosnak szánt hangnemben, ami épp csak kicsit volt túllihegve.
Lisa és Elise egyszerre bokszolták vállon két oldalról.
- Ne is törődj vele, imádnivaló idióta - mondta vigyorogva, meglepően szépen csengő alt hangján Lisa. Majd levette a vállán átvetett táskát.
- Jut eszembe, Elise, parancsolj. Most húzták ki a romok közül... Szerintem minden megégett, sister. Bocsi.
Elise kézbe vette a füstölgő táskát, ami felnyílt, ahogy az ujjai közé került. Égett ruhák és egy szétrepedt tablet csúsztak ki belőle...
És egy hosszú, arany tokba bújtatott, íves metszésű, elegáns markolattal ellátott kard. A lány csak bólintott és forgatta a szemét. Ledobta a tabletet a táska romjaira és a kardot hevederrel együtt vetette át vállán, a bőr szíj pont a mellein enyhén domborodó páncélmellényen feszítő, széttárt szárnyú, fehér sason húzódott keresztül.
- Right.

Jack még Tammy-hoz fordult, hogy mondjon valamit, de Lisa újra vállon bokszolta.
Elise csak csóválta a fejét, majd ellökte magát a leomlott faltól.
- Na lássuk akkor, mit találtak a mi embereink. - bólintott Tammy felé és elindult a romok közé. Talán húsz perccel később, amikor a rendőrség is befutott, jelvényét villantotta a kiérkező kék ruhások felé és gyorsan elmagyarázta a helyzetet, majd kiválasztotta az egyik quinjetet és amikor megakadt szeme Tammy-n, intett a lány felé. Megpaskolta a maga melletti ülést, barátságosan megerősítve az invitálást.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeHétf. Nov. 07, 2016 12:06 pm

Tammy türelmesen hallgatta Eliset, aki egyre oldottabbnak tűnt a társaságában. Nem, mintha ő nem osztott volna meg vele titkos információt, de… a lány nem gondol abba bele, hogy akár kettős ügynök is lehet a vele szemben álló? Neki nem voltak kétségei, az előbbiek során elég mélyen belelátott a nő elméjébe, kicsit több is a tudomására jutott, mint amit szeretett volna látni.
Mindenkiről tudok mindent. Még a legféltettebb titkaik is nyitott könyvként hevernek előttem.
- Nos, ismerős. A telepátia egy rendkívül… veszélyes és nehezen kordában tartható képesség. Eleinte azt hittem, széthasad a fejem és mindent hallottam. A legapróbb gondolatfoszlányt is félelmetes távolságokon belülről. Mintha… több ezren beszéltek volna a fejemben egyszerre és nem találtam meg a saját hangomat. - Keresztbe font karjait kiengedte, baljával végigsimított jobbján és a töltények által feltépett ruha cafatjaira pillantott. - Engem… alapjaiban határoz meg az, amire képes vagyok. Ebben azt hiszem, hasonlítunk. Bár nincs olyan szerteágazó hatalmam a tűz fölött, mint neked, de… Hm. Várj. - A lány ismét belefutott abba, hogy nehezen beszélt az őt érintő dolgokról. Cael előtt megnyílni teljesen más volt, mint egy idegen ügynök előtt. - Nem hiszem, hogy rendelkezem a megfelelő szavakkal arra, hogy ezt kifejezzem. Valahogyan megszoktam azt, hogy… képek és jelenetek formájában kommunikálok Jeannel és a professzorral… Szóval.. Megengeded?- Sikerült magát annyira zavarba hoznia, hogy porcelánfehér bőrén rózsás pír terült el, lázas külsőt kölcsönözve neki. Ha pedig Elise bólintott, jobb kezének mutató- és középső ujját a lány homlokához érintette és lehunyta a szemét, levetítve előtte mennyire nehezére esett eleinte úrrá lenni a képességén és egy-egy hevesebb érzelem mennyire megnehezíti számára ezt még a mai napig is.
Amikor először borult lángokba az otthon, ahol élete legragyogóbb fényével éltek addig, ő pedig rémülten nézte a körülötte felcsapó lángokat, amik az ő bőrére valamiért nem hatottak…
A HYDRA bázison átélt borzalmak… Kezdve azzal a szürkés, fémes folyadékkal, ami minden sejtjét kétségbeesett sikításra bírta. Folytatva a felé görnyedő tudósokkal, a szikékkel… A kép ugrott és látta a mágus felé suhanó lövedékeket, a rávetül HYDRA ügynököt, és ahogyan az emlékében vörös köd ereszkedett az agyára, úgy a jelenben átadott egy intenzív érzéshullámot a lánynak. Mielőtt pedig túl sokat mutatott neki, hátrébb lépett és felhúzta a falat maga körül, ujjaival beletúrva a hajába.
- Khm… Így... Sejted?- Elise indulás előtti, utolsó szavaira pedig csak egy szertelen mosolyt mellékelt válasznak.

Tammy engedelmesen húzódott hátrébb az érkező emberek elől és közben összeszedte gondolatait. Legszívesebben kezébe vette volna a készüléket és felhívta volna az orvost, csak hogy hallja a hangját és erőt meríthessen belőle, de e helyett fejét az erdő felé fordította. Cael minden bizonnyal a kórházban dolgozik, ha pedig nem, akkor pihen, vagy a London Circle megbzásából edzi a tanítványát.
Elsötétült, fagyos pillantása éppen eltalálta az elé álló vigyorgó férfit, szemöldöke lassan felemelkedett.
- Nem hiszem, hogy ilyesmi lehetséges lenne. Ha szeretne körbenézni, beszéljen meg egy találkozót Xavier proffal.- Halkan, határozottan beszélt míg a mellkason elhelyezkedő zsebek egyikéből elővett egy névjegyet és a férfinak nyújtotta. Nem kerülte el a figyelmét a fokozott érdeklődés, amit irányában tanúsított, de a férfi teljesen hidegen hagyta, így maradt a hűvös udvariasság.
- Öhm, rendben. Akkor a… későbbi viszontlátásra.- Fordult a nő és férfi kettőse felé, majd elindult Elise után, aki egy quinjet ülésén foglalt helyet és heves gesztikulálásokkal jelezte neki, hová üljön le. - Damn… Remélem, kaphatok jeget az italhoz.- Reménykedő pillantást vetett a nőre és elmosolyodott. - Beleteszem én, nem kell hozzáérned.- Jólesőn dőlt hátra és szemét lehunyva pihent, amíg meg nem érkeztek a főhadiszállásra.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeCsüt. Nov. 10, 2016 10:36 am

Csak nagy szemeit mosolyogva függesztette Tammy arcára és hallgatta, amit mondott. Nem volt idegen az érzés. Végre olyasvalakivel találkozott, aki leginkább...
... Olyan volt mint ő. Hogy a telepátia milyen érzés, hogy a képességet kordában tartani milyen érzés, hogy az X-Men közt élni milyen tapasztalat... Érdekes és tanulságos volt számára és Elise figyelmesen hallgatta, bólintva néha-néha, fejét oldalra billentve és megemésztve a másik lány szavait. És amikor az közelebb lépett, Elise vigyorogva hajtotta előre a fejét.
- Kérlek, csak parancsolj. - mondta ragyogó szemekkel és amikor lecsukta őket, mint egy rúgás, mi átlöki a világ vékny hártyáján, időn túlra...
Belemerült az emlékekbe, amik mintha a valóság szövete mögött, alatt, sorakoztak volna megfakult képekként. Az élmény nagyon hasonlított arra, amikor a tudata mélyébe rejtett emlékek feltörnek, ám mégis egy kicsit más volt. Ő is más volt. Egy fiatal lány volt. Aki túlsúllyal küzd. És félelemmel és kétségekkel. Olyan érdekes és idegen és törékeny érzés volt. Egy nagy ház, és fehér, festett gerenda-falain hatalmas ablakok vannak, amik egy tóra néznek. A csillagos sávos zászló ott leng a nyári szélben a bejárat felett.
... A lángok, a tűz. Így... Így látják mások a tüzet? Nem teljesen, mert bőrét nem égette most sem, de... Végtelenül furcsa volt, hogy a tűz félelmetes volt, és ijesztő. Hogy lehet a tűz félelmetes és ijesztő? Nyaldosva kapaszkodott fel a kormosan elsötétülő deszkákon és egy tizenéves fiú üvöltését hallotta. "Tammyyy!" Az érzelmek sorozata, mint valami gyomorszájon rúgás, öntötték el. Keserűség, fájdalom, cseppnyi öröm, és valami forró és sűrűn örvénylő, mély, szöveteiben felfakadó érzés, ami végigfolyt minden tagján, ami...
A szerelem?
Mint a potens, hihetetlenül forró tűz.

A bázis. A fájdalom. A hideg asztal, a fémek, a szikék, az orvosi acél, a ragyogó fények, a bőre meztelensége, a kiszolgáltatottság, az éles, szaggató, hihetetlenül kínzó fájdalom. A robbanások, a szürke anyag, egy férfi, egy gyönyörű arcú férfi. Ujjai közül energia szökken. Nem annyira potens és erős, mint az övé, mint az ő fagy- és tűzorkánja...
Fagy? Jézusom, f... de... Hogyhogy nem... Persze, nem a saját fejemben vagyok.
A fagy érzésénél Elise arca Tammy ujjai között rémülten rándult meg, de aztán elsimult.
Hogyhogy nem... Félnek tőle, hiszen hideg és mar és éles és kínzó és... Hm... Ilyen érzés... Ilyen érzés a jég és a fagy másoknak?
A csata, a lángok, a golyózápor, a férfi fölé hajló ügynök és a haragvó, tomboló düh, hogy elsodorjon mindenkit, elpusztítson mindenkit, aki bántja a férfit, akit...
... Szeret?
Elise tudata még jobban megnyílt. Gyönyörködve nézte az érzelmek heves és tobzódó áramlását, csodálva a fényüket és az erejüket.
Ha én is... Így szeretnék valakit...

Elise hátradőlt és mély levegőket vett, ahogy véget ért a látomás.
- Wow, Tammy Phyllis, az életed csodaszép és veszélyes és gyönyörű.
Hangja felfokozott izgalomtól és lelkesedéstől csengett. Szavaira a lány még mosolygott, de már nem vette észre.

A lány, miközben hátára szíjazta a kardot, csak mosolyogva hallgatta, ahogy Tammy hidegen üti le visszkézből Jack közeledését.
- Khm, akármennyire agyadra megy, Jack a jófiúk egyike. - mondta Elise mosolyogva, lehajtott fejjel. A srác vállára tette a kezét. - És nem egyszer mentette meg az életem. Also, mutáns.
Jack és Lisa is kihúzták magukat, ahogy Tammy felé néztek.
- Bezony - mondta büszkén Jack. - Lisa meg Inhuman.
- Ez így van. És hogy megtaláljuk a közös hangot, épp csak egy HYDRA-támadás kellett. Meg egy Amerika Kapitány és egy...
- ... Fáradt tennessee-i leányzó, aki be akarja fejezni ezt a nyomozást. - vágott gyorsan közbe Elise, lecsapva a mondat végét. - Szóval Jack, Lisa, menjetek a S.H.I.E.L.D.-esekhez, felveszik a szemtanúi vallomásotokat. Később felhívlak, oké?

Otthagyta mindhármukat, és nem sokkal később már Tammy felé intett, hogy foglaljon helyet a quinjetben. Elise épp csatolta be az övét, amikor Tammy megszólalt. Az arca csak rándult egyet és egy oldalpillantást vetett a lányra.
- A jég hideg és gonosz és... Igen tedd bele magadnak, ha el akarod rontani azt a drága jó Tennessee whisky-t.
Végül morcos vonásai megenyhültek és felnevetett. Elise Heart nem volt az az alkat, aki bármikor két lépésnél messzebb lett volna egy csengő nevetéstől. A quinjet rámpája épp becsukódott volna, amikor még valaki fellépett rá...

- Tams, Tams várj, nem vihetnek el az akaratod ellenére, hé, engedjék el a társam, hallják?
A barna hajú, szögletes állkapcsú férfi, akit korábban Jean-nel látott Elise, hosszú lépéssel szökellt fel a rámpára. Két S.H.I.E.L.D. kommandós már ki is csatolta az övét, hogy megragadják a férfit.
- Tams, gyere, menjünk, nem tartóztathatnak le csak úgy...
- Uram, azonnal hagyja el a gépet!
- Hagyjanak, hozzám ne merjen nyúlni, mert...
- Uram, azonnal távozzon, ez egy S.H.I.E.L.D. jármű és...
- Mondom, ne érjen hozzám!
A két kommandós a férfi vállára tette a kezét, hogy kitessékeljék a gépből és a mutáns csípőből pördült meg pont Elise előtt, karja emelkedett, felfelé kinyíló ujjai között energia áramlott...
- Hé, nyugodj meg, mi nem...
A sötétség, ami egyenesen az univerzum mélyéből szivároghatott fel, úgy formálódott gömbbé a férfi ujjai között, mintha hajlítaná maga körül a teret és minden élőt és meleget ürességébe akarna szívni.
Leplezetlen, zabolázatlan, igazi, elemi sötétség. A kommandósok hátrahőköltek és fegyvereik után nyúltak...
Elise megakadt a mondat közepén. Teste úgy feszült hátra, szinte pánikszerűen húzódva el az előtte egy méterrel lebegő gömbtől, mintha valami vadállati rettegés ébredt volna benne. Észre sem vette, hogy bal keze erősen ragadja meg Tammy combját, ösztönszerűen kapaszkodva, jobbja pedig neki is emelkedik és hosszú ujjai közül lángok ugranak elő, forróan, fényesen, dühösen kavarogva-világítva fehér-arany fénnyel. Szemeiben az aranyló fények egy pillanat alatt körbeértek, kék helyett napszínűen világítóvá téve íriszét.
- Azt... Azt most azonnal... Most azonnal tüntesd el - szólalt meg mély, rekedtesen felcsendülő mezoaltján a lány.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeCsüt. Nov. 10, 2016 4:40 pm

Tammy lehunyt szemei felnyíltak és fürkészőn pillantott a lány arcára, mialatt ujjbegyei finoman érintették homlokát. Képes lett volna kapcsolatot létrehozni fizikai kontaktus létesítése nélkül is, de így egyszerűbb volt. Belül érezte a bizonytalanságot, hogy talán nem a legokosabb dolog ennyire… megnyílni egy SHIELDes ügynök előtt, aki maga is különleges képességekkel rendelkezik és megmutatni neki a lényét leginkább meghatározó emlékeket. Felfedni az arcot, ami a legősibb gyengepontja és létének értelme, megadva a lehetőséget, hogy szükségük esetén ártsanak neki… Nem. Azt nem fogja hagyni, hogy Caelhez egy ujjal is hozzáérjen bárki is.
Mély levegőt véve hátrált el a lánytól, ajkaira ösztönösen kúszott föl egy futó mosoly és megrázta a fejét.
- Nincs az életemben semmi különös vagy csodaszép.- Valószínű, ha ő maga ásta volna bele Elise fejébe tudatát, ugyanezen a véleményen lenne. Az emberek hajlamosak elsiklani a negatívumok fölött, ami nem őket érinti. Nyakát masszírozva gyűjtött erőt magába és lelki szemei előtt ott lebegett Billie, aki jelenleg –az órájára pillantott futólag-, Ciklonnal lehet foglalkozáson. Kiengedte a feszült sóhajt és udvarias kifejezéssel törékeny metszésű arcán az ügynök felé fordult, aki szeretettel vette védelembe ismerősét.
- Ebben nem kételkedem.- Mosolyodott el és rápillantott a férfira, majd az Inhuman lányra. - Egészen lenyűgöző.- Megköszörülte a torkát és elővett egy szál cigarettát, aminek végén apró láng lobbant, miután szájába helyezte. A fűszeres, gyümölcsös füst megnyugtatta pangó tüdejét. Majdhogynem jól esett neki és vállaira telepedett a nyugalom édes, becsapó érzése.

Szemlátomást csupán Jean fogta fel szavainak értelmét, Will elmélyülten ügyködött a fegyverével valamit. A vörös hajú lány nekitámaszkodott a romba dőlt épület egyik még éppen, hogy álló falának, bal talpát nekivetve a fehérre meszelt, kormos falnak. Tammy megdörgölte az arcát és kipislogta a szemébe gyűlt könnyeket.
- A jelentéseket a SHIELD bázison fogom megírni, Heart ügynök társaságában. Úgy tűnik, itt az esély arra, hogy a két szervezet között kiépítsük azt a kapcsolatot, ami lehetővé teszi a későbbi együttműködést. Ez azért is nagyon fontos, mert míg a SHIELDnek fogalma sincs, mihez kezdjenek a különleges képességűekkel- addig mi pontosan tudjuk. - Elszántan beszélt. arról nem szólt, hogy ezen rövid idő alatt sikerült megkedvelnie a szertelen asgardi nőt, aki bizonyos szemszögből nézve hasonló volt hozzá. - Míg ők kontrollálni akarják őket, megértés és megfelelő segítség nélkül, mi megadjuk nekik az esélyt, hogy fejlesszék a képességeiket és megismerjék önmagukat. Nem kell elveszettnek érezniük magukat és a két csoport együttes működésével szerintem jelentős változások érhetőek el.- Fejezte be és megvakarta karját, ahol a frissen behegedt sérülés nyomán elterülő fehér bőr bizsergett és viszketett.
- Ms. Phyllis… Biztos benne, hogy oda akar menni?- A fényes, hatalmas szembogarakban akkor is észrevette volna a halványan fénylő aggodalmat, ha nem látta volna a lány gondolatait. Jobbját a lány vállára tette és bátorítóan megszorította, mialatt bólintott.
- Jean… Tökéletesen. Kérlek, tájékoztasd a Professzort, hogy miért kések. Úgy vélem, estére már hazaérek.- Willre vetett még egy pillantást, majd búcsút intett neki. Remélte, hogy legalább fél füllel figyelte a beszélgetésüket. Léptei ruganyosak, rövidek és energikusak voltak annak ellenére, hogy tagjait ólomsúllyal húzta a föld felé a fáradtság.
Oh, boy. I really need that whisky.

Elise válaszát hallva nem tudta megállni, hogy lehunyt szemekkel ugyan, de ne nevessen fel. Fejét jobbra-balra ingatta lassan és kis híján belesüppedt a gép nyújtotta kellemes, monoton zúgás keltette bágyadt félálomba, amikor…
Meghallotta a lépteket és az azokat követő feszült, félelemtől csengő, ugráló mély hangot. Szemhéjai felpattantak és ujjai a biztonsági öv kioldásáért nyúltak, amikor látta, hogy a Willen eluralkodó aggodalmat nem lehet megfékezni.
Igazi férfi. Ha a játékszere a kezében van, megszűnik körülötte a külvilág…
Elsötétülő pillantást vetett a katonákra és az utolsó pillanatban nyerte vissza a hidegvérét, még azelőtt, hogy ujjai mozdításával kitépte volna kezükből a fegyvert. Érezte az energia felszabadulását, a perzselő indulatot, ami akarata szerint formálta az univerzum erejét…
- Nem az. Hanem ő. Will a bajtársam és egy barátom, jó ember.- Elsőként szelíden lefejtette a combjába maró, görcsösen kapaszkodó ujjakat és felállt a székből. Jobbjának felemelésével intette türelemre a katonákat és a sötétségből formálódott, pulzáló, égető gömb elé állt, elfedve testével a lehetséges célpontok egy részét.
- Will. Nem fogtak el az akaratom ellenére, hidd el.- A barna, aranyló tekintetek végigfutottak a lány karcsú testén, karcolásokat és sérülésnyomokat keresve, majd megkönnyebbülve sóhajtott föl. Leengedte karjait, a sötétség pedig oszlani kezdett, a quinjetben uralkodó levegő is visszanyert valamennyit korábbi nyugodt hangulatából.
- Odakint már mondtam neked, hogy Heart ügynök kíséretében látogatást teszek a SHIELD bázisán. Önszántamból.- A lány a magas, izmos férfi elé lépett és megnyugtatólag vállára helyezte a kezét. - Nem kell értem aggódnod, nem lesz semmi baj. Nemsokára érkezem vissza. Addig is kérlek, vidd vissza Jeant és a többieket a főhadiszállásra és lássatok neki a saját jelentéseitek megírásához, valamint a gyűjtött mintákat adjátok le a laborba.- Tárgyilagosan beszélt, összevont szemöldökkel. A jármű rakterét külvilágtól elválasztó fal pedig leengedett, hogy a mutáns férfi távozhasson.
- Rendben. De vigyázz és tartsd magadnál a kommunikátorodat.- Hátat fordított és lesietett a gépről, Tammy pedig megforgatta a szemeit, majd visszaült Elise mellé.
- Elnézést. A csapatom… Nos, ezt úgy vélem, bármelyikük megtenné a bajtársukért.- Bekötötte a biztonsági övet és azúrkék tekintetét végighordozta a legénységen.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeVas. Nov. 13, 2016 6:45 pm

Elise nem válaszolt. A lángok, amik a szemében égtek, gyorsan és felavarva hullámoztak körbe. A férfi rápillantott és maga elé emelte a folyékony sötétségből álló gömböt, ami mintha a halál hidegségével sugárzott volna a lány arcába. Elise védekezően emelte maga elé a saját jobbját, a tűz fodrozódva táncolt ujjai között és úgy kapott jobbra-balra, mint a tábortűz, amibe belemar a hideg, téli szél.
Alig vette észre, hogy gyenge ujjak hámozzák le a balját a nő combjáról - Azt se vette észre, hogy megragadta - csak kicsatolta az övét és felegyenesedett, hátát a quinjet falának vetve, megkeményedett arccal farkasszemet nézve a férfival. Nem reagált Tammy szavaira... De szép lassan eljutottak a tudatáig.

Elise érdeklődve és csodálkozva nézte, hogy a másik nő rendet tesz és elsimítja a konfliktust. Ahogy a férfi kezében kialudt a sűrű sötétség, az ő lángjai is egy pillanattal később tűntek el, majd íriszeiben a zaklatottan kavargó lángok is szép lassan elcsitultak és kitisztultak kicsi, táncoló csillagokká, amik úgy köröztek lassan, mint a Nagy Folyó hullámain hordozott gyertyalángok, amik lassan úsznak a tenger felé.

Elise felsóhajtott, amikor a férfi megfordult és visszasüllyedt a székére. A quinjet rámpája becsukódott és megremegett a gép, ahogy beindultak a motorok, majd megdőlt lassan és gyomrában érezte az emelkedés sziporkázó érzését.
Lecsukta a szemét és izmaiban elkezdett feloldani a görcs.
- Hm - mondta és megdörzsölte lecsukott szemeit. A két katona ment a dolgára, beültek a pilóta mellé, és a két nő pedig egyedül maradt a gép utazóterében.

Hosszú percek mőlva szólalt meg.
- Ne haragudj. Nem a társadra gondoltam. Amikor azt mondtam, rakja el azt, arra a... huh... Sötét és hideg valamire gondoltam, amit a kezéből varázsolt elő.
Megborzongtak a vállai, majd megrázta a fejét. Halkan szólalt meg újra.
- Tudod, felüdülés látni, hogy más is képes magához ragadni a helyzetet és az élére állni.
Mosolyogva fordult a lány felé és Tammy szemeibe nézett.
- Jobban hasonlítunk, Tammy Phyllis, mint azt gondoltam volna.

Húsz perccel később kezdett a quinjet ereszkedni és a zökkenés után ahogy elkezdett lenyílni a rámpa, egy hatalmas hangár tárult a szemük elé. Technikusok, kommandósok, sárga láthatósági ruhás alkalmazottak, egyéb S.H.I.E.L.D.-esek dolgoztak és sertepertéltek mindenfelé. Quinjetek sora pihent némán és mozdulatlanul mindenfelé, mintha csak egy parkoló lenne a nagy hangár, és a katonák már indultak is meg a ládákat cipelve, a liftek felé. A másik két gép, amivel érkeztek, épp a becsukódó tetőkapun ereszkedett le a talajra, lámpák világították meg az acél kifutópályán a sávokat, csíkokat, hatalmas számokat és a roppant, fehér, sasos logót a terem közepén. Elise csak vigyorogva intett és ha Tammy követte, megcélzott egy liftet, lehúzta a kontrolpanelen a mágneskártyáját és megcélozta a hatodik emeletet.
- Ez az egyik több bázis közül - fordult a liftben a lányhoz. A kis klabin három fala is üvegből volt, és ahogy emelkedtek, New York fényei a távolban úgy bontakoztak ki előttük. Némán hajlongtak a szélben a fák a bázis közül.
- Cap is itt lakik és még egy-két... Hasonló alkat. Azt hiszem, ide rakják azokat, akik a leginkább hasonlítanak... Hm, hozzátok, ha úgy veszem - magyarázta szórakozottan, majd ahogy felnyílt a liftajtó, egy fehér, szőnyegpadlós folyosón találták magukat. Elise jobb kéz felé indult. Egy fekete, testhez álló ruhában, oldalán két gumibothoz hasonló fegyverrel, mellkasán és vállain S.H.I.E.L.D. felségjelzésekkel egy kibontott, vörös haját vállaira engedő nő haladt éppen el a másik irányba.
- Jó estét, Romanoff ügynök - szólalt meg kedves, csengő hangon a lány.
- Heart. - mondta bólintva a nő, majd Tammy-ra nézett. Majd megint Elise-re. - Úgy hallom, felfüggesztette az egyik ügynökömet a terepen?
Elise vonásai kiegyenesedtek. Kihúzta magát és bólintott.
- Így van.
- Megkérdezhetem, miért?
- Mert megsértette az eljárási szabályzatot, és mert ártatlanokra emelt fegyvert. Katasztrófa is történhetett volna.
- És erről... - kezdte a nő, miközben újra Tammy-ra nézett nagy szemeivel. - Fury igazgató is tud?
- Természetesen teljes jelentést adok át neki holnap. De nem Fury igazgató a felettesem. Hanem Amerika Kapitány.
Nem volt ellenséges a beszélgetés. A nő hangja nem volt durva vagy támadó, inkább távolságtartó és óvatos. És Elise sem agresszív éllel válaszolt... De az utolsó mondatában volt valami megmagyarázhatatlan hangsúly.
A nő bólintott, majd továbbment.

Elise Tammy-ra nézett, felvonta a szemöldökét és cinkosan kacsintott egyet.

- És... Bocsánat, nem vártam látogatókat. A fellegváram.

Átszelték a közösségi helyiség melletti teret és Elise kártyájának pittyenésére felnyílt szobája ajtaja.
Elég tágas, modern berendezésű hely volt, csupasz, divatos téglafalakkal és acél merevítésekkel.
Katasztrofálisan kaotikus volt a rendetlenség. Pizzás dobozok ornyai és elhajított ruhák helyezkedtek el mindenhol, az ágyon egyetemi jegyzetek és egy laptop és lehajított pólók - Doctor Who, Trónok Harca, Battlestar Galactica mintákkal. A lány bocsánatkérően nézett Tammy-ra, majd átkelt a szobán, hogy kinyisson egy szekrényt és mély, aranyló fényű folyadékkal teli üveget vegyen elő.
- Tennessee whisky. The good stuff, trust me - kacsintott, majd intett és hóna alá vette a laptopot, majd megcélozta a közösségi helyet. Letette a laptopot egy asztalra két fotel között és a konyhapulthoz ment poharakért, majd kettőt letett a laptop mellé és félig töltötte whisky-vel. Koccintásra emelte a nő felé, és ledobta magát a fotelbe.
- Szóval. Felteszem, ha X-Men vagy, egy egészen hasonló bázison élhetsz, nem?
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Nov. 16, 2016 12:14 am

Tammy vonásai visszafogottan feszültek voltak egészen addig, amíg a kínos helyzet véget nem ért- meglepő gyorsasággal és viszonylag súlyos következmények nélkül. Kék íriszeit a másik, szőke nőre függesztette és azt latolgatta magában, mennyire cselekedett időben. Annak ellenére, hogy rokonszenves volt számára a SHIELD ügynök, ha Will ellen használta volna a lángjait, ő maga is képességei alkalmazása mellett döntött volna és a másodpercek ezredrészei alatt hullott volna a porba mindaz, amit remélt, és ami miatt elindult.
Mennyire ingatag lábakon áll ez az egész…

Szemeit lehunyta és tompán lüktető, fájdalomtól megviselt halántékát a gép falának vetette, élvezve a hűvös fém csalóka enyhítő hatását. Az elmúlt órák alatt átéltek megviselték- leginkább az égett bele a tudatába, ahogyan a megszámlálhatatlan darabra és felismerhetetlen formákra szakadt torzókat helyezte el abban a konténerben, amit gondosan lezárt. Legalább, más nem látta, mert sikeresen alkalmazta az illúziókeltést. Ujjai lágy, körkörös mozgással masszírozták nyakát és előrébb dőlt felső testével, miközben a gép emelkedett. A gyomrába robbanó remegő, vibráló érzés hányingerrel társult és megkönnyebbülve sóhajtott fel, midőn abbamaradt az emelkedés és megindult a quinjet a kijelölt útvonalon.
- Megértem, ha nem szimpatikus a képessége.- Hangjában a lágy felhang ellenére felfedezhető volt némi feszültség. Ha Cael látta volna, valószínű, valami olyasmit mond, hogy előtört belőle az anyatigris, vagy a tanár. Amihez még képesítése sem volt… Fejét jobbra-balra ingatva nézett maga elé és csuklott egyet, amikor belegondolt megint, hogy mit is vállalt magára.
- De mivel abban a hitben volt, hogy akaratom ellenére hoztatok magatokkal, érthető volt a viselkedése.- Tárgyilagos hangon beszélt, lábait keresztbe vetette egymáson. - Csupán a problémát akartam megelőzni.- Teljesen értetlenül nézett a nőre, akiből tényleges elismerés szólalt föl.

Hosszú, jótékony csöndben töltött percek után a gép ereszkedni kezdett és a lány elfojtott egy ásítást, mielőtt felállt és megnyújtóztatta elgémberedett, fájó tagjait. Sötét, kék pillantását körbehordozta a quinjeteken, az alkalmazottakon és a katonákon- jobb karját megemelte és tenyerét rákulcsolta bal könyökhajlatára, miközben előre lépett és követte a szőke ügynöknőt a liftbe, amiben kinézett egy szimpatikusabb falat és nekidőlt hátával. A testét borító különleges anyagból készült egyenruha mellrészén- pontosan a balon, a szíve tájékán-, ott fénylett a nemesfémből öntött jelvény, ami hovatartozását hivatott jelezni.
- Captain America?- Kérdezte tompa hangon, nézelődés közben. - Amerika jelentős részének a gyermekkori hőse. Megtiszteltetés lenne egyszer találkozni vele.- Fűzte tovább mondandóját csendesen és Elise-re nézett, amikor a hozzájuk hasonlóakról beszélt. Vékony szemöldökei leheletnyit emelkedtek és próbált nem arra gondolni, hogy mintha… gyűjtőkamra lenne az épület. A falak között lépdelve, látva a fejlettséget… Egyáltalán nem volt biztonság érzése. Az iskola teljesen más szintet képviselt a lány szemeiben, akinek pillantása összeakadt a rövid, vörös hajú nőével. Maga a helyzet nem kívánta meg feltétlenül a bemutatkozást- bár ő maga tökéletesen tisztában volt azzal, hogy kicsoda a vele szemben álló nő. A kevlár mellényén lévő félreismerhetetlen jelből pedig valószínű Romanoff ügynök is kitalálhatta, miféle szerzet áll vele szemben.

- Nem tesz semmit. Egy négy éves kisfiút nevelek, ez ahhoz képest, amit ő hagy estére a lakrészünkön, rend.- Szelíden mosolygott, miközben beljebb lépett és levette lábáról a speciális csizmákat. A lábát borító fekete zokniban végigtrappolt a szobán és leült a fotelba, amin nem Elise foglalt helyet. Koccintás helyett a magasba emelte a poharat, aminek oldalán finom dér futott végig érintése nyomán és belekortyolt az italba- gyanította, hogy az ügynök nem örülne a hűvös pohár érintésének.
- A mi bázisunk egy birtokon terül el, aminek az alsó szintjei… Hm. Hasonlatosak ehhez. Ha egyszer lesz kedved, megmutatom.- Belekortyolt a hűvös italba és letette maga elé a poharat, biztos távolban tartva a másikétól.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Aurora
Aurora
Hozzászólások száma : 226
Join date : 2015. Sep. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzer. Nov. 16, 2016 11:50 am

Elise összevont szemöldökkel csóválta meg a fejét. A nőre nézett és sóhajtott.
- Ó, nem. Nem. Azt hiszem... Nem érted meg, ne haragudj. Másoknak lehet, hogy csak nem szimpatikus a fagy vagy a sötétség, nekem...
Kiengedte a levegőt. Felhúzta a térdeit és átfonta őket a karjával.
- És nem tesz semmit. Megvéded a sajátjaidat. Én is így tennék a helyedben.
Tammy láthatóan megütődve nézett rá, amikor megdícsérte. Elise csak fáradtan visszamosolygott és előre nézett, kipillantva a quinjet pilótafülke-részi szélvédői, az elvonuló várost figyelve. Másról már nem beszéltek, amíg megérkeztek a S.H.I.E.L.D. bázis forgatagába. Ahogy a liftbe szálltak, a nő megcélzott egy falat és nekidőlt, Elise pedig kinézett az üvegfalakon a városra. Halkan dúdolgatott, észre sem véve azt szórakozottan, és egy széles vigyorral fordult Tammy felé, amikor az Amerika Kapitányt említette.
- Igen, így van. A gyerekkori hős. Tudod nagyon sokszor nekem is még mindig... Szokatlan, érted. Mit keresek én itt, Legendák mozognak körülöttem és csak kapkodom a fejem... Elise Heart, a csacska lány Tennessee-ből. Valami félreértés lehet, erre gondolok, ha reggel felébredek.
Vállat vont és még egyszer balra fordította a fejét. Tammy mellkasán a fém jelvény büszkén csillogott. Elise elgondolkodva nézte és...
Well,
Nem tudta nem észrevenni, ahogy alatta a latex tökéletesen simul a domborulatokra. Amik olyan szépen formáltak és teltek. És lapos hasfal, és vékony derék és kerek csípő és hosszú, hosszú combok...
Oh, boy.
Érezte, hogy a vérében dübörgő tűz még mindig ott sistereg, de ez más volt, jóval erősebb. Pontosan ugyanaz az érzés volt, mint...
Mint ami az utóbbi időben folyamatosan ott lüktetett az ereiben. Valami... Valami változás... Érzése... Mintha valami ki akarna bújni, ki akarna törni...
Ahogy Steve-re nézve is egyre gyakrabban volt az a gondolata, hogy végigdöntené a férfit a quinjet padlóján és csípőjével szegezné csípőjét a földhöz, combjaival zárná körbe és ujjaival a fémhez szegezné a férfi csuklóit, miközben lángoktól fűtve hajolna bele a nyakába... Vagy hogy barátnője, Amber, amikor az öltözőben látja, legszívesebben feltolná az öltözőszekrényre és....

Nem tudta elhessegetni a gondolatot, hogy ott helyben szegezze neki a lift falának Tammy Phyllist, fogait a nyakába mélyesze finoman, karjaival körbefonja a derekát és...
Khm.
A lány visszafordult a város felé. Biztos volt benne, hogy vér tolult az arcába. Mégis mi a jó franc van velem?
... A szúró érzés, ami bizsergett-viszketett-kapart a lapockái között, újra felerősödve dübörgött szapora pulzusának minden ütemére a hátában.

Ahogy a szobájába értek, és Tammy helyet foglalt, Elise bocsánatkérően tárta szét a karját.
- Hát izé, igen. Nappal ügynökösdi. Délután egyetem. Este tanulás. Ismétlés. És... A korán kelés... A korán kelés az maga a Sátán, Tammy. Komolyan mondom, hogy amikor az emberiség kiűzetett a Paradicsomból, Isten azt mondta, "És mostantól dolgoznotok kell meg minden szar hogy fizessétek a lakbért," mire azt mondta Ádám, "Jó, ok, korrekt, végül is megettük azt a gyümit," és azt mondta Isten, hogy "NA JÓ DE HATKOR KELL KELNETEK HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG HOGY BEÉRJETEK MUNKÁBA" és akkor Ádám térdre rogya Isten színe előtt és azt mondta, "URAM MIÉÉÉÉÉRT".
A lány felnevetett, miután színpadias gesztikulációval tűzte meg az utolsó mondatot, majd levetette magát a fotelbe.
Majd rögtön fel is kelt.
- Right. Jég. Mennyire feledékeny vagyok. Öhm.... Hm. Pillanat.

Arrébb lépett, az ágyához, és felemelt egy sálat. Nyaka és arca köré tekerte. Majd még egyset. Majd kesztyűt húzott és aztán... Az egyik fiókból sütő kesztyűk kerültek elő. Kiement a szobából és egy perccel később visszatért a konyha felől. Sütőkesztyűs kezében két fém pálca között remegve közeledett a jégkockás tálca. Elise úgy vite maga előtt, mintha legalábbis radioaktív uránium lenne a kezében. Óvatosan elérte az asztalt és letette Tammy elé a jégkockás tálcát, ami még párolgott a szoba melegében, ő pedig nagyot sóhajtva lépett hátra és megkönnyebbülten vette le a védőfelszerelést.
- Szóval, az alsó szintek a kastélyban? Ú, biztosan tök menő. Ilyen Csillagkapu-bázis szintű tök menő. Vagy nem? Űrhajó berendezés tök menő? High tech meg szolid plafonlámpák meg érintő képernyők?
Felnevetett, miközben kabátját húzta le lassan és egyszerre a cipőit is lerúgta vele.
- Tudod, régen én is X-man akartam lenni. Amikor tizenéves vagy, az X-Man a legmenőbb sztárok. Úúú, de még mennyire. Ha... Ha azt hiszed, hogy mutáns vagy. - fűzte hozzá elgondolkodva. Megállt a kabát levételében és lehajtotta a fejét.
- Vagy... Ha azt hiszed... Hogy ember.
Végül lehúzta a bevetési kabtátot, amit a romok közül kikeveredve vett fel. Ahogy megfordult, háta Tammy felé került....

És a lány láthatta, amit Elise eddig észre sem vett.

A póló, a melltartó, a pulóver, a kevlár... Minden át volt vágva. Minden át volt égve. Minden ruha rétege megszenesedett szélekkel sorjázott egymás alatt. Két résben. Két, talán másfél arasz hosszú, párhuzamos, egymás felé közeledő résben a lány lapockái között. Hófehér bőre látszott csak ki alatta.
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Tammy Phyllis
Tammy Phyllis
Hozzászólások száma : 96
Join date : 2016. Sep. 24.
Age : 31
Tartózkodási hely : New York
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzomb. Nov. 19, 2016 8:51 pm

Előre dőlt a széken, könyökeit térdeire támasztotta és úgy figyelte az ügynök szavait. A mondat közepe felé járhatott Elise, amikor Tammy elkezdte sejteni, merre is akar kilyukadni szavaival a szőke nő.
- Valóban, ez a célom. Megvédeni mindenkit, akit csak tudok.- Addig azonban hosszú utat kell bejárnia, s még csupán a botladozó, ingatag kezdeti próbálkozásoknál jár. Az évekkel ezelőtti állapothoz képest-, amikor csupán apró trükkökre használta a képességeit és néha attól rettegett, felrobban a visszafojtott energiától-, a jelenlegi éles váltásnak számított. Nem tudta, mik a képességei korlátai, mert még egyszer sem érezte azt, hogy a határ közelében járna.
Amikor Cael fejében küzdött mindent megpróbálva beleadni a démon elleni küzdelembe, úgy érezte végre él. Hogy legszívesebben örökkön örökké tartaná fent azt az állapotot és még most is libabőrös lett az emlék hatására. Fejének hátsó részét nekitámasztotta a lift hűvös oldalának és kék szemeivel figyelte a mellette álldogáló nőt.
- Azt hiszem, értem.- Lassan bólintott, szája szélei felfelé görbültek. - Amikor rájöttem, hogy mi vagyok.. Sokáig úgy tekintettem magamra, ahogyan a nevelőanyám tekint az úgynevezett fajtámra. szörnyetegként.- Megvonta a vállát alig láthatóan. Nem volt keserű a hangja, évekkel ezelőtt talán remegő hangon beszélt volna erről, de ma… Találkozott Caellel és újra az élete részévé vált- nem, mintha valaha egy pillanatra is képes lett volna megfeledkezni róla. Látta elvérezni az első tanítványát, akinek az öccsét magához vette. Látott rengeteg szenvedést és a saját kezeihez is vér tapad. Jobbja megrándult és lepillantott rá, óvatosan ökölbe szorítva. A legrémítőbb az volt számára, hogy nem esett nehezére kiontani a legelső életet. Nyelvével megnedvesítette ajkait és üveges tekintettel figyelte a lift falát.

- Haha.- Nem tudta megállni, hogy ne nevessen fel a nő természetes és a maga módján elbűvölően aranyos reakcióján. - Én is átérzem ezt, bár… a maga meglepő módján én a tanár pozívióját erősítem nappal. Délután Billievel foglalkozom és miután lefeküdt, többynire hajnalba nyúlóan edzek. Emellé pedig jönnek még a tanítványom, akit Xavier professzor jelölt ki nekem.- A földön élő egyik legerősebb mutáns.
Felvont szemöldökkel figyelte Elise harci öltözetbe bújását annak ellenére, hogy elmondta, mit művel vele a jég. Teljesen újszerű és szokatlan volt ez számára, bár meg tudta érteni. Élénken emlékezett még, mennyire… tehetetlennek érezte magát, amikor a HYDRA bázison a titániummal kísérleteztek. Kis híján felnyöszörgött- zuhanás, kétségbeesés, sötétség, kín, fájdalom… Megborzongott.
- Hagyd csak, meg tudom oldani.- De Elise már hozta a tálcát és Tammy a fogóval néhány jeget megragadott, majd a poharába dobott. - Much better.- Sóhajtott fel és egy hálás mosoly kíséretében a lányra pillantott. Azért, hogy láthassa a tökéletesen átvágott ruházatot a lány hátán. Összevonta szemöldökeit és hosszasan figyelte a jelenetet, megfeledkezve arról, hogy válaszolnia kellene.
Khm. Mondhatni… Majd egyszer becsempészlek oda, rendben?- Akkor talán bemutathatja Billienek is. Égkék tekintete a lány hátán függött, erősen gondolkozva azon, amit látott mikor a lány tudatát elzáró falak mögé bepillantást nyert. Látta a nagy folyót, a lángokat és érezte bőrén azt a hatalmas erőt, ami benne szunnyad az előtte álló nőben. Biztos volt abban, hogy ha Elise szabadon engedné magát, pusztán pillantásától az ellenséget őrző falak úgy omlanának le előtte, mint ahogyan a napon felejtett jégkrém olvad el pillanatok alatt.[/color][/color]
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Thökk
Hozzászólások száma : 6
Join date : 2021. Aug. 20.
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitimeSzomb. Okt. 16, 2021 11:30 pm

👍
Vissza az elejére Go down
Hi dear, my name is
Ajánlott tartalom
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Empty
TémanyitásTárgy: Re: The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)   The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise) Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
The Queen of Mutants meets the Princess of Asgard (Tammy és Elise)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Füst és lábdob - Tammy & Cyntia
» Asgard lányai (Eir és Aurora)
» So you're... Tammy & Cael
» If you're going through hell, keep going. (Tammy & Cael 18+)
» Ég és Föld avagy Elise és Cyntia (18+)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Earth by Night FRPG ::  :: Egyesült Államok :: New York-
Ugrás: